A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Géza: A gépi cséplés Karcsán

DomhrádxéA jött szakmányos gép a faluba, de a gazdákkal nem tudott a géptulajdonos megegyezni a cséplőgéprészt illetően, mivel 15% körül lett volna a cséplőrész. Ennyit pedig senki nem volt hajlandó fizetni. így maradt továbbra is a scgítséges gép.

5 Amikor a cséplőgépet megkapta cséplésre a gazda, külön-külön szólt minden olyan családnak, ahonnan segítséget várt a csépléshez. Általában a rokonok, szomszédok, jó emberek jöttek ilyenkor számításba. Ez nem szívességi, hanem kölcsönösségi munka volt. A szokás, a rend, az erkölcs azt kívánta, hogy ugyanolyan munkabírású menjen vissza segíteni, amilyen jött a gazdához. Ez alól csak akkor volt kivétel, ha a családban nem volt férfi munkaerő, és ezért asszony jött segíteni. Ha azonban volt férfi munkaerő, s asszony vagy lány jött a hívásra, a visszasegítés mindig asszonydolog volt. A cséplőgép húzatása alkalmával tehát már a cséplőgazda udvarán volt a segítség, s ha kellett, már a húzatásnál is segítettek. A cséplésen mindenki a saját villájával, gercblyéjével dolgozott. A cséplőgép áthúzatása után az etetők és a gépész megkezdte az állítási. Ez abból állt, hogy először a cséplőgépet állították vízmértékre, majd ékekkel mind a négy kerekét rögzítették. Amíg kazános géppel, illetve elevátor nélkül csépeltek, nem volt jelentősége annak, hogy a cséplőgép milyen irányban áll, de az elevátor megjelcnésévcl már úgy kellett állítani a cséplőszekrényt, hogy folytatásaként az elevátor egy irányba kerüljön a cséplőgéppel, ugyanakkor az elevátor a szalmakazal egyik végére tudja rakni a szalmát. Az elevátor pontos beállítása után ennek csak a két hátsó kerekét rögzítették. Ezután következett a kazán megfelelő távolságra állítása. Olyan távolságra kellett lenni a kazánnak a cséplőszekrénytől, hogy a főszíjat rá lehessen tenni a kazán hajtókerekére, miután már azt a cséplőkerékre feltették. Arra is vigyázni kellett, hogy a cséplőgép hajtókereke és a kazán lendkereke egy vonalban legyen, és a hajtószíj ne legyen sem túl feszes, sem túl laza. Miután tehát a beállítás a felsorolt kívánalmaknak megfelelően megtörtént, a kazán kerekeit is rögzítették a géphez tartozó ékekkel. Ezek az ékek egyúttal a kazán és cséplőszekrény vízmértékbe állítását is szolgálták. Ha ugyanis ez nem lett volna meg, a cséplés nehezebbé vált volna, s a gépek különböző alkatrészei is egyenetlenül koptak volna. De hatással volt a rossz vízmértékbe állítás a kicsépelt szem tisztaságára is. A cséplés alkalmával minden óvintézkedést megtettek az esetleges tűzesetek elkerülésére. Á gazda biztosította az oltáshoz a szükséges vizet, a kapitányvizet, a csáklyákat, a szikracsapókat, s mellé a homokot arra az esetre, ha a gép kezdene égni. A géptulajdonos hozta a vizeslajtoi vízzel, a vízipuskái, a kisfecskendői, a vizeshordói, vedrekei, a géphez tartozó csáklyát és szikracsapót. Emellett vigyáztak a gép beállításakor arra, hogy a tüzesgép, a traktor közelében semmilyen gyúlékony anyag ne legyen. A cséplőgépnek elég sok tartozéka volt, melyet csépléskor mindig a csépeltető udvarára kellett szállítani. Ezek közül a legnagyobb terjedelmű a mázsa volt, azután a főszíj , az elcvátorszíj (a többi mindig a cséplőgépen volt). Fontos tartozék volt a 2-2,5 méteres létra, melynek segítségével mentek fel a cséplőgép tetejére. Szükség volt még 4 darab 1,5 méteres, karvastagságú rúdra, mellyel alátámasztották a cséplőgép jobb és bal oldali asztalát. Kellett 12 darab vasalt faék a cséplőgép négy, az elevátor két hátsó kerekének rögzítésére. Ehhez tartozott 6 pár lyukas sínpár az ékek biztosítására, feszesre húzására, volt a cséplőgép mellett hévér (emelő), kévevágó kés 2 darab. A motorhoz pedig ott volt az olajoskanna, és az üzemanyag tárolására 1-2 vashordó. Tartozék volt az elsősegélynyújtó doboz, s egy zárható doboz a mázsakönyvnek és a gép fontos papírjainak. Egyéb felszerelése nem volt a cséplőgépnek, s ha szükség volt másra, azt a csépeltető gazdától szerezték be. Magát a cséplést a cséplőmunkások szempontjából külön kell választani az uradalomban és a paraszti gazdaságokban végzett cséplésre. Az uradalomban a cséplést a ke-