A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabó Ferenc: Észak-Magyarország vásárra utaló helységnevei
adatnak elfogadnunk. Ezt az alakváltozatot említi egyébként IIa Bálint is, bár évszám nélkül: Vásárosbalog- átírt adat! 50 . 1347-ből való egy Csánki Dezső által közölt adat is, amely vitathatatlanul ugyanerre a birtokra vonatkozik. Itt azonban csak Bolug névalakot találunk 51 , ami legalábbis arra enged következtetni, hogy ekkor már változatként emlegették e neveket, és a vásáros előtag kiemelő funkciót töltött be. Ez elég meggyőzőnek látszik, különösen, ha számításba vesszük, hogy a Balog nemzetségnek számos egyéb olyan birtoka volt e vidéken - a Rimába torkolló Balog-patak mentén -, amely a névalakjában a birtokosok nevét őrizte, pl. 1334: ad possessionem Balugh 52 . Minderről Ha Bálint adatközlései szolgálnak bizonyítékul, miszerint Balog birtok részei voltak: Balogwara, Baloghwarallya, Wasarosbalog, Alsobalog 53 . Ezek alapján bizton állítható, hogy Vásárosbalog előtagja a családról elnevezett birtokok közötti különbségtétel célját szolgálta, s ezzel a település vásártartó funkciójára utalt. Vásárosbalog a későbbi Felsőbalog 54 községbe olvadhatott bele. IIa Bálint idézett adataiban ugyanis Alsóbalog egyrészt különálló birtokként szerepel, így ebbe nemigen olvadhatott bele, másrészt Felsőbalog nem szerepel az adatok között. Az a valószínű tehát, hogy mivel Alsóbalog 1943-ig változatlanul megmaradt, Felsőbalog a többi birtokrész egyesüléséből jött létre. Ezt támasztja alá az is, hogy e korban a vásártartás szokásos helye az erősségek, várak közvetlen környéke volt, így Wasarosbalog, Balogwara és Baloghwarallya birtokhoz közel fekhetett. Ez utóbbi pedig minden bizonnyal Felsőbalog részévé vált, hiszen a Felső- korrelációs tag mindig a magasabb földrajzi fekvésra utal. Mindenesetre a hajdani Vásárosbalog helyét könnyű ma lokalizálni, ha csupán a községet kell megnevezni, ugyanis Alsóbalog és Felsőbalog 1943-ban Vámosbalog néven egyesült 55 . A hivatalos névadás az alapnév kiemelésével és új jelző felvételével történt. 56 A régi Gömör megyei Vásárosbalog tehát a Rima bal oldali mellékfolyójának közelében fekvő Vámosbalog területén keresendő (ma Csehszlovákiában). A község nevének Vámos- előtagja a település korábbi vámszedő funkciójára utal vissza. Vámosbalog mai szlovák neve Velky Blh 51 , jelentése = Nagybalog. SZABÓ FERENC JEGYZETEK 1. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, I. 1923. II/l. 1943. II/23. Szerkesztette: Borsa Iván 1961. 2292. reg. 2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I— III., V. Budapest, 1890-1913. I.k.363. 3. Szamota István-Zoinai Gyula: Magyar oklevél-szótár. Pótlék a Magyar Nyelvtörténeti Szótárhoz. Budapest, 1902-1906. 918. 4. Csánki i. m. I. 363. 5. S zenipéteri i. m. I. k. 225. 6. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 275. 7. Anjou-kori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andcgavensis. Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I-VII. Budapest, 1878-1920. II. k. 161. 8. Csánkii. m. III. k. 25. 9. IIa Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1964. 25. és 123. 10. Szamota-Zolnaii. m. 363. 11. Anjou-kori okmánytár... II. k. 452. 12. A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. 1-12. Pest, 1871-1931. II. k. 643. 13. Csánkii. m. I. 363. 14. Vö. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülménycsen leíratik. I-IV. Pest, 185. IV. k. 126.
