A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: A Sturmán-család kapcsolatai fényképek tükrében

Kossuth család. Kossuth Vendel. A családnak Méhibe volt birtoka. Csízben úrilakot épített a család.

10 Kovács család Kovács Erzsébet Zabhidy Györgyné. Kiterjedt család, az 1755. évi összeírásban 13 férfitaggal szerepeltek Gömör vármegye nemesei között. Gömörpanyit, Hét, Napragy, Putnok, Rimabányán is megtaláljuk a család tagjait.

11 Kubinyi család Kubinyi Manó. Felső-Kubinból származó ősi család. A XVII. században már Nyustyán, Várgedén birtokosok. Honti alispán, gömöri főispán, törvényszéki elnök, követ, családtörténeti író stb. volt közöttük. Ágoston (sz. 1799, mh. 1873) a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. A család Csiz, Dusa, Kleno,Nyustya és Várgedén bírt földesúri jogokkal.

1 Lossonczy (susai) család Lossonczy Károly id., Lossonczy Gizella, Lossonczy Albiné, Lossonczy István (1. kép). Nógrád vármegyéből származnak, a XVII. században települtek át Gömörbe, hol Dobocán, Harmacon, Hangonyban, Cikóházán, Csobánkán, Urajon, Susán bírtak földesúri jogokkal. Lossonczy Zsigmond a Murányi-vár kapitánya ( 1625) kinek Széchy György Rimaszécset elzálogosította. Bertalan 1826-ban Borsod vármegyében főszolgabíró, Lossonczy Ábrahám 1848-ban nemzetőr kapitány.

13 Máriássy család Máriássy Manó (1. kép), Máriássy Manóné Sturmán Hermin (4. kép). Szepes és Gömör vármegyék törzsökös családja. Már a XIII. század végén terjedelmes birtokok urai voltak Gömör megyében, így Bátkán, Gömörben, Krasznahorkán, Berzétén is. Vármegyei alispánok, adórovó, történetíró volt közöttük. János (sz. 1822) 1849-ben tábornok, majd a honvédség visszaállításakor ezredes, később tábornok, 1888-ban bárói rangra emelték. A család Berzétén, Rudnán, Kőrösön bírt földesúri jogokkal.

14 Pásztor család Pásztor Anna. A XIX. században Pásztor nevű nemes család lakott Putnokon.

15 Patzek Móricz Patzek Móricz. Orvos és sebész tudor Gömör és Kishont megye főorvosa.

16 Ragályi család Ragályi Albina Lossonczy Károlyné, Ragályi Etelka (3. kép), Ragályi Gizella Hevessy Józsefné, majd Bornemisza Istvánné (3. kép). Gömör vármegye törzsökös családja a XIV. században tűnik fel Ragályon. Tagjai közül országgyűlési követ, vármegyei alispán, kamarai ügyész, hétszemélynök, főadórovó, főszolgabíró, Torna megyei főispán is volt. János (1672—1685) részt vett a Vesselényi-féle összeesküvésben, amiért birtokait lefoglalták. 1902-ben bárói rangra emelték a családot. Csoltón és Latránfalván bírtak földesúri jogokkal.

17 Sipos család Sipos Kálmán. Péterfalván 1695-ben nyertek birtokadományt, Mihály és Péter Dob feneken volt birtokos. Sámuel pedig Péterfalván bírt földesúri jogokkal 1770-ben.

18 Szontagh család Szontagh Irén Bornemisza Lászlóné. A XVI. század közepén Szepes vármegyében tűnnek fel. 1610-ben nyernek címeres levelet. Korábban hámor- és bányabirtokosok voltak. Később gömöri táblabírók, főpénztáros, szolgabíró, követ, tiszti ügyész, a Coburg hercegi uradalom ügyésze is volt. Zabaron, Kuntaplócán, Csetneken voltak birtokaik.

19 Tornallyai György (2. kép), TornaUyay Zoltán id (13. kép), TornaUyay Zoltán ifj. (2. kép), TornaUyay Dezső, felesége Hevessy Borbála, TornaUyay Náci, TornaUyay Vik-