A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Dusan Holp-Andrej Sulitka (red.): Lidovy tanec, písen a hudba (Bődi Erzsébet)

Lidovy tanec, píseű a hudba (Néptánc, népdal és népzene.) Red.:DuSan Holy, Andrej Sulitka. Krajské kulturní stfedisko vBrnë. Brno, 1983. 194. 1. Ez a kiskötet a cseh és a szlovák népzenekutatás és a néptáncok kutatásának jelenlegi helyzetét, problémáit és feladatait érinti. Pontosabban fogalmazva a XII. országos etnomuzikológiai szemináriumra összegyűlt, több mint 40 szakember véleményei és célkitűzései közül huszonkét referátumot tartalmaz. A tartalmi mondanivaló sokszínűségéből azonnal kitűnik, hogy a szakemberek többsége már igen régóta folytatott intenzív gyűjtő- és rendszerező munka eredményei alapján mondta el tudományos álláspontjait, míg mások helyi gyűjtések összegzésére támaszkodtak. Néhol a felvetett téma során mélyebben is taglaltak egy-egy részletkérdést. A szerzők általunk is jól ismert szlovák és cseh etnomuzikológusok. Közülük Dusán Holy, Oskár Elschek és Alica Elscheková vagy a fiatalabb nemzedéket képviselő Andrej Sulitka, Vera Sepláková nevét emeljük most ki. Mint a címből is következtetni lehet, elég összetett a kötet témája. A népzene és a néptánc tematikája még fejezetekre sincs bontva. Alica Elscheková Pozsonyból a zene- és táncanyag regionális és lokális tagolódásának kérdéséhez ad egy programot. Elsősorban a közelmúlt gyűjtéseire, kutatásaira, falumonográfiáira támaszkodik, így a dallamanyagon túl még sok kérdésre kíván feleletet kapni. Zdenka Jelínková brünni kutató a morva és a sziléziai tánckutatásról számol be. Danube Adamcová már csak egy településnek, Straznicanak a tánchagyományát mutatja be részleteiben. Olvashatunk a táncalkalmakról, a csoportos dalolás, mulatozás szabályszerűségeiről, az előadásmódról, tehát főleg azokról a jelenségekről, körülményekről, amelyek nem azt tárják fel, hogy mit és miket dalolnak és táncolnak, hanem a hogyan kérdésre próbálnak választ adni, az ember, az emberi tevékenységet, a társadalmat állítva ezáltal a kutatás központi helyére és nem magát a népzenét, népdalt vagy a néptáncot. Etnikai sajátosságok kutatása került előtérbe a honti, a nagyszombati és a zempléni vidék népzenéjének néprajzi feldolgozásában. A zenei kultúra öröklődési szabályszerűségeit tárják fel azok a referátumok, melyek egy vegyes etnikumú közösség zenei kultúráját vizsgálják. A gyűjtés színhelye a cseh, szlovák és ukrán lakosú Milotice és a környező országokból 1945 után betelepült volt szlovák nemzetiségek telephelyei. Különösen az utóbbi problémának a vizsgálatára hívnám fel a figyelmet. Bár a tanulmányból (123—135. 1.) ma még csak vizsgálati eljárások alkalmazásáról olvashatunk, reméljük, hogy nemsokára az eredményről is szólnak a szlovák és a cseh szakemberek. Több referátum foglalkozik a gyűjtésmódokról és feldolgozásokról. A felmerülő technikai problémákat - a megrendezett gyűjtő alkalom, a gépi hangfelvétel, a lejegyzés, hátrányait és előnyeit — mutatják be és elemzik. Végül fel kell hívni a figyelmet Oskár Elscheknek a cikkére. A szlovák nyelven megjelenő L'udové piesne a fudové hudobné kultúty Kárpát a Balkánu szintézis tervezetét közli. Számunkra azért fontos ezt ismerni, mert Magyarország is tagja a MKKKB szervezetének, s magyar részről is ugyanezeknek a témaköröknek a kidolgozását végzik. BÖDI ERZSÉBET