A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Szilágyi Dezső: Herendi díszítőelemek keménycserép edényeken

tékosan mentett ecsetvonásokkal festett levélkoszorúja és a két keretező vo­nal megnyerőén szépek. A tányér közepe mindenkor tiszta, festetlen, a dina­mikus mozgás őrzése érdekében. A miskolci edények Batiz, Brassó, Görgényszentimrc, Hollóháza, Igló, Kassa, Kismarton, Kolozsvár, Körmöcbánya, Kőszeg, Lukafa, Parajd, Pápa, Rozsnyó manufaktúráiban készült hasonló edények közül igen erő­teljesen kiválnak. Sok esetben a jellegzetesen alkalmazott finom mívű dekor egyezik, a Gömör megyei Murányalja községben alapított gyár hasonló termékeinek díszítésével, minek valószínű magyarázata lehet az, hogy a mis­kolci gyárban dolgozott négy festő, de inkább Ablonczay Mihály, tervező és dekoratőr, Miskolcról Murányaljára költöztek át ós ott jelenlétükkel, a gyár felvirágoztatása mellett a kék és arany díszű edényeikkel, Murány változatosan igényes termelését segítették elő. A miskolci és a bélapátfalvi manufaktúrák termékei kivétel nélkül kézi festésűek. Az idők folyamán megért minták apáról fiúra szállottak. Festőik fa­lusi emberek. Mint emberek egyszerűek, mint művészek, a legelhivatottabbak­kal vetélkednek. 7. kép. Petrezselyemleveles tányér, Miskolc SZIÁGYI DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom