A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Kamody Miklós: Adatok Szendrő postájának múltjához

— miután rendszeres közlekedésre alkalmassá tették az utakat, hidakat —. ugyanazon az útvonalon vezetett a rendes polgári postahálózat is. A Bécs—Buda vonalon Taxis Mátyás szervezett ilyen postát 1527-ben, aztán 1541-ben. A Pozsony—Kassa vonal is hadi vonal volt eleinte és 1552töl 1558-ig ilyen jellegű is maradt. A posták működését az 1535-ben kelt Rendtartás szabályozta; a fővonalakon lóváltó állomást létesítettek, amelyeken a postamesterek az érkező posták továbbküldésére lovat és küldöncöt tartottak készenlétben. A fővonalakon hetenként egyszer, majd kétszer, megállapított napon és időben járatták a postát az ún. ordonáriát. I. Ferdinándnak János Zsigmond elleni hadjáratában, az 1550-es évek végén a kassai postamester Mária Antal, Kassa—Szatmár közti hadiposta fenntartására a különböző lóváltó állomásokon 18 lovat tartott. I, Ferdinánd utóda I. Miksa a felső-magyarországi részek visszahódításával Schwendl Lázár ezredest bízta meg. Ennek a hadjáratnak a során Schwendl elfoglalta Szendrőt, Szádvárt.

1 Mivel Szendrő huzamosabb ideig székhelye volt, innen tartotta fenn postai összeköttetését Béccsel: Postájának irányítója Paar Péter a pozsonyi postaigazgató volt. — egyben országos postaigazgató is —, aki a régi Taxis postavonalak felhasználásával létesítette a postahálózatát. Paar a Kassa—Tokaj—Szatmár közti útvonalon 7 hadipostát szervezett újra, helyeiket pontosan nem tudni, de köztük lehetett Szendrő is. A postamesterek fizetését a hadipénztárnok, majd később a szepesi kamara fizette. Schwendl ezen a postahálózaton keresztül kapta és továbbította levelezését.A Kassa—Szatmár vonal hadipostáit 1567 novemberétől kezdve rendes postákká alakították át. Ez időtől kezdve nemcsak hivatalos, hanem magánleveleket is továbbítottak. A postavonalak által nem érintett vidékkel való összeköttetés küldöncök, különposták útján történt. A királyi küldöncökön kívül maga a szepesi és pozsonyi kamara is tartott fenn felesketett küldöncöket. Paar Péter utóda, fia: Paar János lett, (1582 és 1596 között működött), akinek idejében felmerült a kísérlet, hogy Pozsonyt rövidebb postavonallal kössék össze Kassával. Az új vonalat Privigyétől elágazólag Zólyom, Végles, Fülek és Szendrőn át tervezték, de a terv az állandó végvári csatározások és pénzügyi akadályok miatt nem valósult meg. Szendrő a Bocskai-féle és Rákóczi-féle szabadságharcok idején további fontos szerepet játszott. II. Rákóczi Ferenc Szendrőt felvette a postahálózatba, itt segédpostamestert tartott, aki a fejedelem levelezését, futárait köteles volt ló váltás útján továbbszállítani.

3 A szatmári béke után, a XVIII. század során Szendrő postai jelentősége nem számottevő, ahogyan hadászati és gazdasági jelentősége is visszaesett, Az újonnan szervezett postahálózat, melyet Buda—Hatvan—Eger—Daróc— Ónod—Gesztely—Szerencs—Tokaj vonalon építettek ki, még olyan nagy helyet is elkerült, mint Miskolc. Csak a század második felében. 1786-ban tettek lépéseket, hogy a postavonalat Ónod kikerülésével Keresztesen át Miskolcra hozzák, innen legyen elágazás részben Tokaj, részben Kassa felé. A helytartótanács 1790 nyarán hozott döntése alapján 1790. szeptember 1-től a Buda—Kassa postavonal a következő postaállomásokat érintette: Buda, Kerepes, Bag, Hatvan, Gyöngyös, Kápolna, Eger, Tard, Harsány, Mis-