A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Niedermüller Péter: A Katalin-ág az abaúji nép szokásaiban

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Katalin-ág az abaúji nép szokásaiban A Zempléni hegyvidék középső részén, Abaújalpáron, Boldogkőváralján, Hejcén, Mogyoróskán, Regécen, Háromhután és Baskón az András napi szerelmi jóslás egy figyelemreméltó mozzanatával találkozunk. E nap estéjén (néhány adatközlő szerint előző este) a leányok alma-, őszibarack-, orgona- vagy cseresznyegallyat, Baskón pedig gyertyán-, esetleg bükkágat törtek. A gallyakat a szobába vitték, egy üvegbe vagy pohárba állították, és karácsonyig mindennap friss vízzel megöntözték. Ha az ágak vilia estére kirügyeztek, a leány a következő évben minden bizonnyal férjhez fog menni. Fonyban is emlékeznek még a szokásra, s említették, hogy régebben András naptól viliáig cseresznyefagallyat virágoztattak. A cselekmény okát, magyarázatát azonban már nem ismerték. Abaúj és Zemplén megye egyéb vidékein szintén ismerték a szokást. Filkeházán Katalin napján állítottak cseresznyefagallyat vízbe. Vilia este a kivirágzott ágat a leány kivitte az utcára, s aki ezt elvette tőle, az lett a férje.

1 Nagy tárkonyban szintén Katalin napján állították vízbe a meggyfagallyat, amely kizöldülésével a leány házasságát jósolta.- A Bodrogközben karácsonykor egy szál orgonát állítottak vízbe, s ha az húsvétra kivirágzott, a leány a következő évben mindenképpen férjhez fog menni.

:í Hasonló szokás a Cserehát északi részén, Büítösön, Keresztétén, Kónyban, Rakacaszenden és Gagyvendégiben is élt/

4 Makkoshotykán a leányok András napján kökényvesszőt törtek le, elültették, vízzel öntözték, s a szeretett legény nevén szólították. Ha viliára kivirított az ág, bizonyos, hogy az a legény lesz a leány férje.

5 Vajdácskán ugyancsak Katalin nap a szokás gyakorlásának alkalma. A cseresznyefaágra olyan cédulákat kötöztek a leányok, amelyekre előzőleg egy-egy legény nevét írták. Amilyen név volt írva a kivirágzott ágacskán levő cédulára, olyan nevű legény lett a leány férje.

6 A szokás Borsod megye református községeiben, Varbón, Parasznyán, Kondón, Radostyánban, Sajólászló falván. Sajókápolnán, Sajószentpéteren,

1 és a Bódva völgyében is ismert.

8 Adataink gazdagsága arra mutat, hogy a szokás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében általánosan elterjedt és az esetleges fehér foltok egyedül a gyűjtések hiányosságaiból következnek. A szokás hazai elterjedését nyomon követve utalnunk kell egyrészt Róheim G. tanulmányára,

0 másrészt pedig a magyar babonaszótár idevonatkozó címszavára,

10 amely munkák az eddigi adatokat foglalták össze. Róheim Géza az általunk gyűjtöttekkel teljesen megegyező adatokat közöl Kiszuca vidékéről, Egerbői, Gömör megyéből,

11 a magyar babonaszótár címszava pedig utal a Katalinág ismeretére Jászladányban, Kisvárdán, Alsószecsén és Szendrőn.

n A szokást, mint a szerelmi jóslás egyik formáját jelenlegi ismereteink szerint még a következő vidékeken ismerik: Magyarderzsen, Széken, György falván™ Katalin