A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Michálek, Ján: Liptovská Teplicka (Neufeld Ludvik)

kok szabadon házalhattak az egész országban és külföldön is. A dolgozatban sok interetnikus kapcsolatra is van utalás. •— Az V. évfolyamban egy igazán szerény dolgozatban újra egy sajátos népi foglalkozás leírását olvashatjuk. V. Tóthová a rudnai völgy szlovák falvaiban gyakorolt fenyőrigófogást írja le. Tudjuk, hogy a XIX. században ez a foglalkozás igen népszerű volt az erdők közelében lakó szlovák favágók körében. A fogott madarakat százszámra hordták a pesti és más nagyobb városok piacaira — a városi polgárok konyháira. Ez a szerény leírás megismertet bennünket a fenyőrigó fogásának kétféle, lépes és hurokkal való fogásával. — Ebben az évfolyamban olvashatjuk még J. Kovácsnak a bajmóci harangöntésről írt beszámolóját. A VI. évfolyam (1974) a szlovák etnográfusok nesztorának igen lelkiismeretes, a szlovák és a szomszéd népek anyagát is felölelő tanulmányát tartalmazza. Mjartan János — aki a Felső-Nyitra vidék szülötte — e vidéknek a gyermekek születésével kapcsolatos szokásait ismerteti és hasonlítja össze más vidékek anyagával. Részletesen foglalkozik a terhesség, a szülés, a gyermekágy, a csecsemőápolás, -fürösztés, -szoptatás, -altatás, a gyermekbetegségek, a keresztelés és az avatás dolgaival. •— A VI. évfolyamban újra ott találjuk V. Tóthovának egyik sikerült dolgozatát, ahol a Felső-Nyitra vidék népviseletét írja le. Itt nem annyira a viselet darabjainak aprólékos leírása ragadja meg a figyelmünket, mint inkább az egyes ruhadarabok „élete" — a népviselet „hordásának" íratlan törvényei, rendje, tilalmai, szokásai, etikettszerű előírásai azok —, amik miatt ez a dolgozat kiemelkedik a viselettanulmányok sorából. Rendkívül értékesek a viseletet ábrázoló régi illusztrációk, hiteles XIX. századi fényképfelvételek. A VI. évfolyamban olvashatjuk még E. Horváthovának J. Mjartan 70. születésnapja alkalmából írt üdvözlő sorait. Méltán sorakozik ez az üdvözlés a felső-nyitrai kiadványba, ahonnan Mjartan János elindult. E. Horváthová a tanítvány hálájával emlékezik meg a „mester" vezetéséről, s mindarról, amit J. Mjartan a szlovák néprajztudományért tett. M. MARKUS MICHÁLEK, Ján: LIPTOVSKÄ TEPLICKA Kosice, 1973. 272 lap + 92 rajz és fotó Az elmúlt években egy érdekes néprajzi monográfia került a szélesebb olvasóközönség elé. Ján Michálek és több tudományos munkatárs részvételével (pl. Ladislav Leng, Kiiment Ondrejka, Jozef Usak és mások) jött létre Liptovská Teplicka monográfiája. Mindjárt az elején meg kell említenünk: a kötetet kissé gyors tempóban állították össze és ez bizonyos mértékben hátrányt jelentett az egyes fejezetek terjedelmének, sorrendbeli felsorakoztatásának, a jelentősebb tények precízebb feldolgozásának és ennek következtében az egész kötet egyöntetűségének szempontjából. Az előszó és a bevezető szöveg a község földrajzi helyzetéről és természeti környezetéről, továbbá a múlt és jelen, a hagyomány és fejlődés szélesebb általánosságban ismert kapcsolatairól tájékoztat. Liptovská Teplicka a Teplica patak mentén az Alacsony-Tátra egyik völgyében a tenger-