A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
SZLOVÁKIAI TÉKA - Horná Nitra (M. Markus)
1945-ig folytatódott. A vizsgált időperiódus nagysága miatt, csak az egyes sztrájkok kronológiai felsorolására törekszik a szerző. Szűkebb időszakaszt vizsgál Ján Mlynárík dolgozata: Strajkové bője v drevárskom priemysle a celulózkach na Slovensku v rokoch 1930—1933 (Sztrájkok és bérharcok a szlovák faiparban Zbornik 6. 5—26. 1.). A válságtendenciák 1929-ben jelentkeztek. A gazdasági világválság kitörését a szlovák faiparban a csehszlovák—magyar vámháborúval hozza összefüggésbe. Ez szinte a csehszlovák faipar katasztrófájává vált. A javulás tendenciái sorra megbuktak Csehszlovákia legerősebb pártjának, az agrárpártnak ellenállásán. A válság ideje alatt a fűdésztelepek 80 százaléka leállt. A faárak az 1913. évi árszínvonal egyötödére estek vissza. A kedvezőtlen gazdasági helyzet a munkásság radikalizálódására vezetett. 1930-ban még csak szórványos sztrájkok voltak, mert a Csehszlovák Kommunista Párt 1928—1929 közötti súlyos válsága után nem konszolidálódott. 1931. évi sztrájkharcai már a kommunista üzemi szakszervezeti központok jobb szervezési metódusát mutatják. Ez elsősorban a Szepességben éreztette hatását. Az ismertetett munkák eredményeit kiegészíti Marta Nováková kutatása: Mzdové bője drevárskeho robotníca za kapitalistickej Ceskoslovenskej republiky (A szlovákiai fagyárakban foglalkoztatott munkásság harca a polgári Csehszlovák Köztársaságban Zbornik 7. 30—57. 1.). Felhívja a figyelmet arra, hogy a munkásmozgalom vizsgálatánál a különböző technikai szinten álló üzemek dolgozóinak hatását is figyelembe kell venni. Az antoli múzeum közleményeinek olvasói az önálló tanulmányok mellett szép számú tudománytörténeti ismertetést, megemlékezést is találhatnak, valamint a múzeum profiljának megfelelő, a legújabb szakirodalom recenzióit is. A tanulmányokat a szerkesztő német és orosz nyelvű összefoglalókkal látta el, s a kiadványok szerkesztője, Jozef Urgela a 7. kötetben méltóképpen ismerteti a szép eredményeket felmutató antoli múzeum 1970—1971. évi tevékenységét. VERES LÁSZLÓ HORNÄ NITRA (Felső-Nyitra vidék honismereti évkönyve) I—IV. kötet, Martin, 1962—74. Szlovákiában a regionális, honismereti kiadványok, múzeumi évkönyvek csak a 60-as évektől kerültek kiadásra. Ez volt az oka annak, hogy a felső-nyitrai tájmúzeum (Bajmóc várában, Bojnice) szintén csak az 1962. évvel mutatkozik be első évkönyvével. A kiadványoknak a múzeum gyűjtőköre történelmét, jelenlegi alakulását, a táj természeti kincseit, a nyersanyagforrásokat és a velük dolgozó embernek, a munkásosztálynak a szerepét kellett dokumentálnia. Ennek értelmében a Horná Nitra című honismereti évkönyv négy rovatában a társadalomtudományok, a természettudományok, muzeológia és az „emlékezések" kapnak helyet. A társadalomtudományok közül részt kapnak a régészet, a középkor, az újkor, a város- és falutörténet, a néprajz, a munkásmozgalom és a felszabadulás témái. A rovatok közül itt most csupán a felső-nyitrai táj néprajzi specifikumait ismertető tanulmányokat kívánjuk ismertetni. Az eddig kiadott évkönyvek legszorgalmasabb néprajzi adatközlője:
