A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Sonkoly István: Tompa Mihály megzenésített versei
Aranyt, mint aki „némi gyakorlattal eljutott volna a magasabb zene megértéséig. De vidéken ilyet sohasem hallhatott, a fővárosban laktában pedig soha hangversenyen, operában nem látták." 4 (Kodálynak teljesen igaza van, teljesség kedvéért azonban megjegyzendő, az Operaház csak halála után 2 évre rá, 1884. IX. 27-én nyitotta kapuit.) Viszont Tompa érdeklődési köre kiterjedt a műzenére is, elvetődött hangversenyre is. Reményi (Hofmann) Ede korának egyik leghírnevesebb hegedűművésze amnesztiát kapván 1860-ban a császári udvartól, visszatérhetett Magyarországra, és megkezdhette hangversenykörútját. Szeptember 16-án koncertezett Reményi Rimaszombaton, aki ott Miklovics Ferenc helybeli ügyvéd lakásán szállt meg. Itt Tompa Mihály felkereste őt s verset írt a hegedűművész albumába: „Húzzad, húzzad . . . / De vidulást és felejtést / Ne adj nekünk e hangokban ..." Majd a hangverseny után üdvözölte Reményit, s „a felköszöntések közt legjobban tetszett Tompa Mihályé". 5 Egyébként „népdal"-át elküldte Reményinek. Egyik verse, aGyilkos fenék malom volna... meg is jelent Reményi zenéjével Rózsavölgyi kiadásában 1863-ban. Tompa elismerte Reményi kiváló előadóművészi tudását, s szemet hunyt excentrikus modorának. 6 A papköltő verseit mind a kritika, mind a kora közönsége általában kedvelte, s korán kihajtott zenei ikeráguk is. Egressy Béni, a fiatalon, alig 37 éves korában elhunyt sokoldalú színész, aki éppoly kedvvel szerkesztett librettót, mint komponált dalokat, talán Tompa első megzenésítője. Télen nyáron pusztán az én lakásom már a 48-as szabadságharc idején megjelent zenéjével, melyben ő részt vett, s meg is sebesült a kápolnai ütközetben. Dallamát több gyűjtemény is átvette, így Színi Károly is 7 — szokásához híven — említést sem téve szerzőjéről. A dal ritmizálása keveri a choriambust az antispastussal, az ellentétével. Ábrányi Kornél, „magyarító" terminológiája szerint a „.lengedező" változik benne „toborzéki"val. Háromütemű sorai hangulatosak, harmadik szakasza a párhuzamos dur hangnem felé hajlik. Egressy melódiája országszerte tovább gyűrűzött, ajkára vette a nép, akárcsak Mosonyi Mihály Felleg borult az erdőre, vagy Simonffy Kálmán Megizentem az édesanyámnak dallamait. Bekerült még a népdalokat szívesen idéző Jókai Mór néhány jól elterjedt művébe is. 8 A pedagógiai kiadványairól ismert Hoós János Kicsi madár a pacsirta vers megzenésítése hangulatos. A dal középső zárlata dominánsba modulál. Hatását azonban csökkenti a benne ok nélkül végigvonuló indokolatlan trocheikus métrumozás. Tompa verseire utalnak, azok eszmeiségét tömörítik ciklikus zongoradarab-sorozatban Ábrányi Kornél Virágregéi. Ábrányi a múlt század 60as, 70-es éveinek egyik kiemelkedő zenei egyénisége. Zeneirodalmi írásai —• hibái ellenére is —, s az általa szerkesztett Zenészeti Lapok a kor magyar zeneirodalmának fontos forrásanyaga. Zongoraművei, bár nem közelítik meg jelentőségben Erkel, Mosonyi alkotásainak színvonalát, mégis megérdemlik az említést. A Virágregék zongoraszerű megoldásúak. Harmóniakezelése, ha nem is változatos, de helytálló. Formálásuk helyes. Feltűnő ezekben Schumann genre-darabjainak sugalló hatása. Magyaros motivika csupán a befejező Havasi rózsa choriambikus figuráiban mutatkozik.