A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kordos László: "Újabb adatok Jókai tardonai tartózkodásáról

1960—1970 között a látogatók száma soha nem remélt nagyságot ért el, meghaladta a 110 ezret. Összetételüket vizsgálva az a legörvendete­scbb, hogy az iskolás tanulók mellett már igen nagy számot képviselnek az ipari és mezőgazdasági dolgozók is. Ugyancsak igen jelentős a külföl­diek, mind a szocialista, mind a tőkés államokból érkező vendégek szá­ma, akik között sok az író, színész és vezető személy. Ebben az időszak­ban a Kazinczy Ferenc nevét viselő iskolák, de még a környező falvak is megrendezik az évforduló alkalmával Kazinczy-ünnepségüket. A mauzóleum népszerűségét növeli, hogy az ottani gondnoknő, Zeli­na Miklósné, mindenkor a legnagyobb készséggel tart ismertetést a Ka­zinczy életéhez fűződő múzeumi tárgyakról. Az ismertetett adatok birtokában megállapíthatjuk, hogy a miskolci iparosok áldozatkész kezdeményezése következtében egyrészt megvaló­sult a Kazinczy Emlékmúzeum, másrészt a száz év előtt az iparos társa­dalom előtt úgyszólván ismeretlen Kazinczy nagyságának ma a magyar munkásosztály tízezrei hódolnak. Jókai tardonai tartózkodásáról A miskolci Herman Ottó Múzeum 1968 augusztusában Rácz György miskolci lakostól egy iratköteget vásárolt, 1 amely többek között Rácz Endre néhai tardonai református lelkész emlékezéseit tartalmazza Jókai Mór 1849-es tardonai tartózkodásáról, fiának, Rácz Istvánnak 1925-ben történt lejegyzésében. Ugyancsak az iratok között találjuk a nemes Rácz­család leszármazási táblázatát, Rácz István községjegyzői szigorlatáról szóló oklevelet 1882-ből, Lévay József főjegyző, a vizsgálat h. elnöké­nek aláírásával, továbbá az akkor 92 éves Lévay József ünnepi ódáját ,,Tompa emléke" címen, gyönyörű kézírással, 1917 augusztusából. A Jókai Tardonán c. kéziratos visszaemlékezés — mint bevezetése említi — az 1925. évi Jókai-centenáriumi ünnepségek alkalmával készült. Mivel Miskolcon senki nem érdeklődött az iránt a szerzőtől, mit tud ap­jától, Jókai egyik tardonai vendéglátójától nagy regényírónk bükki búj­dosásáról, feljegyezte az apjától hallottakat, és megküldte az akkor legna­gyobb terjedelmű miskolci napilapnak, a Reggeli Hírlapnak. A kéziratot az újság 1925. február 27-i számában erősen megrövidítve és átfogalmaz­va közölte is. A vidéki napilapban megjelent fontos adatról irodalomtör­ténetünk — mint ahogy ez azóta is gyakran megtörténik — nem vett tudomást, így feltétlenül indokoltnak tartjuk annak betűhív és teljes köz­lését. ZÁDOR TIBOR adatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom