A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. (Miskolc, 1972)

MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kordos László: "Újabb adatok Jókai tardonai tartózkodásáról

1960—1970 között a látogatók száma soha nem remélt nagyságot ért el, meghaladta a 110 ezret. Összetételüket vizsgálva az a legörvendetescbb, hogy az iskolás tanulók mellett már igen nagy számot képviselnek az ipari és mezőgazdasági dolgozók is. Ugyancsak igen jelentős a külföldiek, mind a szocialista, mind a tőkés államokból érkező vendégek száma, akik között sok az író, színész és vezető személy. Ebben az időszakban a Kazinczy Ferenc nevét viselő iskolák, de még a környező falvak is megrendezik az évforduló alkalmával Kazinczy-ünnepségüket. A mauzóleum népszerűségét növeli, hogy az ottani gondnoknő, Zelina Miklósné, mindenkor a legnagyobb készséggel tart ismertetést a Kazinczy életéhez fűződő múzeumi tárgyakról. Az ismertetett adatok birtokában megállapíthatjuk, hogy a miskolci iparosok áldozatkész kezdeményezése következtében egyrészt megvalósult a Kazinczy Emlékmúzeum, másrészt a száz év előtt az iparos társadalom előtt úgyszólván ismeretlen Kazinczy nagyságának ma a magyar munkásosztály tízezrei hódolnak. Jókai tardonai tartózkodásáról A miskolci Herman Ottó Múzeum 1968 augusztusában Rácz György miskolci lakostól egy iratköteget vásárolt,

1 amely többek között Rácz Endre néhai tardonai református lelkész emlékezéseit tartalmazza Jókai Mór 1849-es tardonai tartózkodásáról, fiának, Rácz Istvánnak 1925-ben történt lejegyzésében. Ugyancsak az iratok között találjuk a nemes Ráczcsalád leszármazási táblázatát, Rácz István községjegyzői szigorlatáról szóló oklevelet 1882-ből, Lévay József főjegyző, a vizsgálat h. elnökének aláírásával, továbbá az akkor 92 éves Lévay József ünnepi ódáját ,,Tompa emléke" címen, gyönyörű kézírással, 1917 augusztusából. A Jókai Tardonán c. kéziratos visszaemlékezés — mint bevezetése említi — az 1925. évi Jókai-centenáriumi ünnepségek alkalmával készült. Mivel Miskolcon senki nem érdeklődött az iránt a szerzőtől, mit tud apjától, Jókai egyik tardonai vendéglátójától nagy regényírónk bükki bújdosásáról, feljegyezte az apjától hallottakat, és megküldte az akkor legnagyobb terjedelmű miskolci napilapnak, a Reggeli Hírlapnak. A kéziratot az újság 1925. február 27-i számában erősen megrövidítve és átfogalmazva közölte is. A vidéki napilapban megjelent fontos adatról irodalomtörténetünk — mint ahogy ez azóta is gyakran megtörténik — nem vett tudomást, így feltétlenül indokoltnak tartjuk annak betűhív és teljes közlését. ZÁDOR TIBOR adatok