A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 7. (Miskolc, 1966)

MEGYETÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Komáromy József: Városképi adatok Szendrő történelméhez

rosfal nyomvonala tűnik elő. Ennek megásatása, a helyi idegenforgalom érdekében nem volna érdektelen.) Ez a „szendrői festőház" országos viszonylatban jelentős ipari és népi műemlékünk és mindenképpen megérdemli azt a gondoskodást, amire még Kalas Imre hívta fel először a figyelmet. A házban egykor kékfestőműhely működött, innen származik elnevezése, és egyben utal az egykor jelentős szendrői kézművesiparra. Építtetője nemcsak funkciójának betöltésére, hanem művészi kivitelezésére is gondolt. A kéttengelyes utcai homlokzatú nyeregtetős épület sajátos vakolatdíszítése egyedülálló egyéni ízt ad megjelenésének, kevés példa akad rá hazánkban. Három szintre tagozódik. Átlagosan 85 cm vastagságú, kő- és vegyesfalazatú tömbje a pincét, a magasföldszintet és a szárítópadlást foglalja magába. A tetőtér könyök- és szarufái között falépcső vezet a szárítószint (karzat) szárítórudaihoz, amelyen a kikészített vásznak csüngtek. Nyílásszáró szerkezetei érdekes részleteket mutatnak. A padlástér vasajtaja zsalus szellőzőkkel, kotokban áll, ablakai vastáblákkal és rácsokkal vannak ellátva. A magasföldszintre és a padlásra vezető egykarú lépcső alsó része aláfalazott terméskőből, a magasföldszinti pihenőtől pedig kétoldalt befalazott fagerendákból készült. A szendrői Festőházban a megyei múzeumok szervezete ipartörténeti kiállítást rendez. Állandó kiállítása pedig — várostörténeti résszel — valószínűleg az 1967. évben nyílik meg és ennek anyaga a most vázlatosan ismertetett újabb adatokkal és az addig előkerülő továbbiakkal gazdagítva, érdekes képet fog adni megyénk egyik változatos múltú és jelentős hírű településéről. KOMÁROMY JÓZSEF JEGYZETEK [1] Részletes és megbízható adattömeg található a Vármegyei Monográfiák sorozat V. kötet Borsod vármegye c. kiadvány IV. rész Községi Adattár 143—146. oldalán. Az ismertetés levéltári adatok alapján készült (Benedekfalvi) Klein Gáspár kutatásai nyomán. Szendrei János: Miskolcz város története . . . c. művében, a II. kötetben 120., 141. oldalakon, III. kötetében a 294., 295., 302., 332., 345., 356., 370., 385., 433., 535. és 538. oldalakon talált adatokkal lehet még kibővíteni a fentebb említett történeti anyagot. 1959-ben ismeretterjesztő kiadvány jelent meg 112 oldalon Horváth Mihály, Koritsánszky Dezső, Lukács János, Rozsnyai Géza tollából, a tanács kiadásában, amely az addig megjelent történeti anyagot összefoglalta: Szendrő, képek a volt város és várának történetéből címmel. |2] Herzogenburg. Ausztria. Stiftbibliothek. Cod. 378. II. Eredeti felirata: Endtliche Beschreibung von der Fortil'ikation der Ober-Ungarische Vestung Zendere. 1663. L. G. Sicha delin. (1 látkép, 1 alaprajz, 1 épületrészletrajz. 7 oldal szöveg, a rajzok mérete: 22x18, 34x20 és 34x20 cm.) A mikrofilmek beszerzését dr. Borbély Andornak köszönjük. [3] A metszet felirata: Die Ober Hungarische insurection Ao 1564. im Sptembris bey der Vöstung Zendere. Caspar Merian fecit. Georg. Ssicha Delin, et Communicavit. A metszet jobb alsó sarkában a szendrői vár látképe. [4] Takáts Sándor: Rajzok a török világból. Bpest, MTA. 1915. I. k. 26. p. [5] Borovszky Samu: Szendrő vára. Ert. a tört. tud. köréből. XXII. k. 2. sz. Bpest, MTA, 1908. A gótikus várak sorából, ahol egy őrtorony a legmagasabb tereprészen és a vár közepén áll. Buják, Bozók, Borostyánkő, Lednice várainál van példa, ezek alapján igen lehetséges a Bebekvár hasonló alaprajzi megoldása. Lakó-öregtorony analógia Trencsén, Csejte, Fraknó, Lánzsér, Nagy Sáros, Lietava, Badenből Steinsberg, St. Ulrich várainál. (A szendrői öregtorony átmérője kb. 4 öl, a 16 szögletű belső várfal átmérője kb. 20 öl méretű.) Az 50 000-es térképen Várhegy néven jelölt pont magassága 224 m. A mai község általában 142—143 m-es magassági pontokkal bír, de ez a tengerszinti magasság a Galsa utca—Hősök tere—Táncsics Mihály utca vonulatától lassan emelkedik, a Váralja utca—Csalogány utca környékétől 153—154 m-es emelkedővel simul az átlagos 160 m-es magasságig a Várhegyhez. A Csalogány utca derekán pedig 197,54 m-es értéket ér el. Mindezen szintkülönbségek a topográfiai vizsgálatoknál figyelembe veendők, a vízjárások, rétek vonulatának kérdésével együtt.