A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 4. (Miskolc, 1956)

TANULMÁNYOK - Lajos Árpád: Szénégetés a Bükkben

1. Mihály Lajos szénégető a „kuliba"-val. A kunyhó („kuliba") eleje vágott fával van elzárva. Hogy mióta művelik a niályinkaiak a szénégetést, erre nincs pontos adat. Jókai Mór, aki az elnyomatás első éveiben a Bükkben bujdosott s jól ismerte nemcsak Tardonát, hanem a (környéket is, „A barátfalvi lévita" c. regényében emlegeti a bükki szénégetőket. Természetesen nem száz éves az Itteni szénésetés, több annál. A mályinkaiak több száz évesnek mondják. iMályinka régi község, színmagyar település, jóformán két hadból áll, a Kulcsár és Mihály hadból és e hadak sokfelé elágazó családaiból. A férfinéiD évszázadokon át könnyen juthatott a Bükk hatalmas faanyagához. Legtöbb családnak megvolt a saját erdeje, ahol a fáikat megjelölték s a szenein! való fát „kinyilazták", vagyis nyilat húztak, ki hol éget szenet a maga famennyiségéből (favesszőkkel sorsot húztak). Volt kincstári erdő is. Ennek területén akkor égettek szenet, ha faritkítás volt. A ritkított fa egy részét munka fejében megkapták s ebből szeneitek. Az égetett szénnek még egy-két évtizeddel ezelőtt kitűnő piacai voltak. Sok háztartásban szükség volt a ruhavasaló szénre. De nagy keletje volt a faszénnek daráló malmokban, kovácsműhelyekben, vegyészetben, gyógyászatban, vasgyárakban —• részben ma is fontos iparcikk. Mihály 'Lajcs minden héten VÙ—12 kocsi szenet szállított a diósgyőri vasgyárnak. De ezenkívül szekérszámra szállítottak a mályinkaiak távolabbra is. Az Alföldön megszokott látvány volt a bükksógiek szeneskocsija. Nyíregyházáit, Debrecent, Kecskemétet sűrűen keresték fel. Szeneiket hamarosan eladták s a jó vásár után néhány nap múlva visszatértek a hegyek közé. A diósgyőri kocsmákban hazatérés előtt, mint elsőrendű vendégek, csaptak nagy mulatságot. Adatközlőim öntudatosan emlegetik a szénégetést. Ugy említik, mint tudományt, így Mihály Lajosnak is, aki az erdészet megrendeléséből éget szenet a vasgyárnak, komoly iparágnak tartja, melyhez nagyon kell érteni: ..A szénégetés is egy valóságos ipari munka, úgy kell érteni hozzá, akar a papnak, vagy a tanítónak a maga mesterségihe. Ennek megvan egy bizonyos tudalma. ölfáit vágni lehet akárkinek, de szenet csak a tud égetni, akinek ehhe tudalom van. Mer ha nem ért hozzá, elégetyi a fát hamunak. Igaz is a, hogy a fa könnyen hamué vájik." A szénégetés időközönkint külön életmódra szorítja az erdei embert. Az el-