Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 2. Industria et Societas 1. Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. (Miskolc, 1994)

VERES László: A tőkés kisvállalkozások Gömör vármegye ipari szerkezetében a 19. század második felében

Lindtner Ervin ochtinai papírmalmában, Martin János horkai üzemében, és Roxer Gyula nadabulai és tiszolci gyárában. Szárazság idején a termelés szünetelt, a bevételek tervezésekor mindig számolni kellett néhány havi leállással. A felsorolt üzemek 1850-1860 között létesültek, és együttesen 3000 mázsa papírt állítottak elő. Az ochtinai gyárban 4, a nadabulaiban 16, a tiszolciban 20 és a rochfalvaiban 21 munkás dolgozott. A 19. század vége kedvezett a helyi nyersanyagokat hasznosító kisvállalkozásoknak is. 1891-ben Meleghegyen Méhviaszgyár létesült 12 munkással. Ugyanebben az évben Zsorna Gusztáv Rozsnyón alapított nyakkendő gyárat. Zsorna Gusztáv kezdetben hazai szakmunkások hiányában 4-5 idegen alkalmazott bevonásával kezdte el a nyakkendőgyártást és „áruinak a rendkívül nagy osztrák verseny daczára is sikerült elhelyezést találni". 1893-ban indult be a termelés Hoffmann Miksa tornallyai pokróckészítő üzemében, amelyben 5 munkás ágyés lópokrócokat gyártott. A 19. század utolsó harmadának vállalkozásai sorában a fegyencipar is képviseltette magát. A vármegye 1872-től folyamatosan működtetett egy rabdolgozó üzemet Rimaszombaton. 30-35 rab gyümölcskosarakat font vesszőből, székeket nádból és bajuszpödrő dobozkákat gyártott a patikusoknak. Évente átlagosan 5000 kosarat, 300 széket és 6000 dobozkát készítettek. A 19. század második felének gömöri tőkés kisvállalkozásai életképesnek bizonyultak. A foglalkoztatottak létszáma alapján (700-800 fő) azonban jelentéktelennek tűnnek Gömör vármegye ipari struktúrájában. Összességükben termelési értéküket tekintve mindenképpen a második hely illeti meg őket a vasipar mögött.