Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Tamáska Péter: A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a 18. század utolsó harmadában és a 19. század első évtizedében
Hely Manufaktúrák száma A linzi fabrikával kapcsolatban álló kereskedők, ill. consocietas száma Diósgyőr 1 1 Eger 1 3 Eszék 2 4 Esztergom 2 1 Hatvan 1 1 Kassa 1 5 Lőcse 2 1 Mi hala 1 1 Nagyszombat 2 2 Óbuda 7 9 Pápa 2 3 Pest 9 7 Pozsony 8 6 Sasvár 1 1 Selmecbánya 1 1 Sopron 2 2 Székesfehérvár 2 4 Temesvár 3 5 Vác 1 1 Versec 1 3 Helytálló tehát az a következtetés, hogy a kereskedelem és a manufaktúraalapítás a fejlettebb területekhez és a városokhoz kötődött, azonban a falusi népesség nagy tömegeire, akár mint fogyasztóra, akár mint munkaerőre, sokkal kisebb hatást gyakorolt, mint az osztrák tartományokban vagy cseh-morva földön. Úgy tűnik, hogy nálunk a nagy kockázatok és lehetőségek világát a mezőgazdasági árukereskedelem jelentette. Idegen eredetű kereskedőink - a Verlag-rendszeren alapuló kereskedelemmel szemben, amely felfutásakor manufaktúrák alapításához vezet - a mezőgazdaság felé orientálódtak, s csak elvétve akadt köztük olyan koncepciózus üzletember, mint a Linzet is olykor képviselő Johann Liedemann, aki 1799-ban röpiratot adott ki egy, a gácsi manufaktúra támogatására létrehozandó részvénytársaság ügyében. 26 A többnyire falusi alvilággal és a határmenti csempészekkel is kapcsolatban álló kereskedők erkölcse sem volt makulátlan. Volt közöttük, akit lopásért, teherbe ejtésért, s más bűnökért ítéltek el, 27 de az igaz megmérettetést a csődeljárások jelentették. Amikor Paskál és Sztankovics 1802-ben felbontották társulásukat, 50 065 forintot tettek ki a passzíváik, ezzel szemben aktíváik majdnem ugyanilyen magasak voltak:
