Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Veres László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai

is, ahová II. Rákóczi Ferenc Stomfáról habánokat telepítet be. Ez arra enged következtetni, hogy a munkácsi hutában a habánoknak köszönhetően az egyszerű, közönséges üvegek mellett színes zománcfestéssel díszített termékeket is gyártottak.

14 Ugyancsak a Rákőcziaknak köszönhető a későbbi századok egyik legjelentősebb felső-magyarországi üveghutájának létrehozása a regéci uradalomban. II. Rákóczi Ferenc miután átvette birtokait és beutazta azokat, fontos gazdasági intézkedéseket tett, 1698. február 28-án Fonyban kelt alapítólevelében lehetővé tette az üveggyártás beindulását a regéci uradalmában. I. Rákóczi György idején a Zboró melletti huták feladata volt a regéci uradalom ablak- és öblösüveg szükségletének biztosítása. A fokozódó igények, a meginduló építkezések és a hegyaljai borok tárolása miatt célszerűvé vált egy üzem alapítása a regéci uradalomban is, mint ez Rákóczi alapítóleveléből is kiderül: „Mi, Felső Vadászi Rákóczi Ferenc, fejedelem. Nemes Sáros Vármegyének Fő Ispánya stb. Regéczi Hegyekben levő hutánkban Thomas Hutnik nevű hutásnak állítván, és azt kezekben bocsátván, illy képpen végeztünk vele: esztendőknek forgása alatt tartozik nekünk kész pénz beli adóval, 100 magyar forinttal. Item más fél ezer eöregh kristályos karikával, ezer pedig paraszt karikával és eöttven pohárral. Ha pedig mi számunkra mivel, kristály karikáknak ezeréért 12 Ft, parasztért 6 Ft, pincetokra való sotos eöveg palaczkokért akar nagyobb, akar kisebb egytül 18 pénz lészen. Kinek nagyobb bizonyságára ezen levelünket attuk. Rákóczi Ferenc."" A Zichy és a Batthyányi családok is megkezdték saját uradalmaikban az üveghuták építését. A Batthyányiak nyugat-magyarországi birtokán Szalonokon és Lékán indult be a termelés, ezzel egy ujabb országrész kapcsolódott be az üveggyártásba.

16 A Zichy család, nevezetesen Zichy István 1686-ban kapta meg a Nógrádban levő divényi uradalmai, s néhány év műlva már működésbe is kezdett az uradalom üveghutája, mely elsősorban a meginduló építkezéseket látta el ablaküvegekkel.

17 A 17. század végén, feltehetően az utolsó évtizedben jött létre Erdélyben az első huta a fogarasföldi domíniumokon kívüli területen. A Kálnokyak a Székelyföldön levő birtokukon, Zalánban alapítottak üzemet, amely 1860-ig folyamatosan termelt.

Is ; A nyugat-dunántúli, a divényi és a regéci uradalmi üveghuták alapításukat annak is köszönhetik, hogy az ország felszabadult a török uralom alól. A viszonylag békésnek nevezhető időszakban meginduló újjáépítések kedveztek Felső-Magyarország déli részén és a Dunántúlon is az ipartelepítésnek. Megindult az a folyamat, melynek eredményeként