Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

ezer forint között mozgott az összes nyersanyagköltség, ami átlag 3-4000 Ft-oX jelent. Valójában Holies költségei messze meghaladták a többi manufaktúráét. 1785-ben 9822, 1788-ban 5445 Ft-ot tettek ki. 228 Pongye­lokon viszont 1785-ben és 1786-ban csak 1537 Ft-ot költöttek. 229 Pontosan tudjuk, hogy /785-ben 30 031 Ft értékű árut termelt a négy üzem, azaz átlagban 7508 Ft-ot. De újra figyelembe kell vennünk, hogy ebből Holies egymaga 23 000 Ft értéket állított elő. Tehát a többi üzem termelése egyenként nem haladta meg a 2600 Ft-ot. 231 Bár az adatsor nem teljes, valószínű, hogy 1786-ban az össz- és az átlagtermelés is emel­kedett, hiszen az 1787-es és 1788-as adatok ezt támasztják alá. Az bizo­nyos, hogy 1786-ban Budán kétszer, Tatán két és félszer annyit termel­tek, mint 1785-ben. 232 A majolikamanufaktúrák nyersanyagaikat alapvetően belföldön, sokszor helyben vagy a környező kisebb-nagyobb városokban szerezték be. Pongyelok semmit sem hozatott külföldről, Tata csak cint Szászor­szágból. 1 ^ A Kuny-féle üzem szintén Szászországból jutott cinhez, de Bécsben is vásárolt. 234 Holicsnak külföldön bécsi és morvaországi nyers­anyagforrásai voltak. Pongyelok kivételével minden majolikaüzemnek volt külföldi piaca, bár elsősorban helyben és a környéken, valamint a nagyobb magyaror­szági városokban - Pest, Buda, Pozsony, Pécs, Kassa, Lőcse - értékesí­tették termékeiket. Kuny budai manufaktúrája erdélyi kereskedőkkel is kapcsolatban állt. 23 ' 1 Főleg a holicsi, de a tatai üzem is szállított az örökös tartományokba, Bécs, Bécsújhely, Prága, Brünn, Olmützés Grác városá­ba. 237 A budai és a tatai termékek Galíciába, Lembergbe is eljutottak. 238 A legnagyobb majolikamanufaktúra, a holicsi, továbbfejlődésének a módját abban látta, ha több külföldi kereskedő keresi fel. 239 Tatán és Pongyelokon nyersanyagproblémákkal küszködtek. 240 A pongyeloki üzem depositóriumot szeretett volna, ahonnan hitelbe is vásárolhat. Ta­tán a belföldi cin hiányára, a külföldi drágaságára panaszkodtak. A tatai áru külföldi értékesítését a vámok nehezítették, s megsínylette az üzem az adókedvezmény elvesztését is. Kuny Domokos hosszasan sorolja az üzemfejlesztés belső akadályait, melyek között alapvető & megfelelő épü­let hiánya. Felépítéséhez valamint a szükséges emberek felfogadásához és az olcsó nyersanyagok megvételéhez kölcsönt szeretett volna kapni. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom