Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Takács Péter-Udvari István: A manufaktúra ipar alapjait képezhető háziipari tevékenység Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyékben 1772-ben

életét napszámmunkával tengető házas vagy hazátlan zsellér, amíg a megélhetés kényszere ki nem dobja onnan. Feltételezem, hogy a zsugorgató, spóroló, a garast a fogához verő, éjjelét-nappalát munkában töltő, önmagát a munka lázában elégető társadalmi mentalitás addig nem honosodik meg egyetlen társadalomban sem, míg a közösségi értékrend haszonelvűsége össze nem kapcsolódik a polgári tulajdonviszonyok kizárólagosságával. Manumissionális levélre csak megszállott jobbágycsaládok spórolgattak, két vékás föld telekkönyvezhető tulajdonjogának megszerzéséért az egész 19. század végi, 20. század első felének magyarországi parasztsága . . . És amikor idáig elértünk gondolataink summázásában, nem befejezni, csak megszakítani akarjuk töprengéseinket, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar ipar manufakturális korszaka elmaradásának, gazdaságtörténeti elvetélődésének történelmi okadatolása százezernyi részkérdés megválaszolása után is történészgenerációk kitartó munkájának eredményeként fogalmazódhat csak meg a messzi jövőben. Ebben a dolgozatban mi csupán néhány adalékkal szerettünk volna a választ keresők segítségére lenni. Jegyzetek 1. Gyimesi Sándor: A manufaktúrakutatás elméleti problémái. In.: Borsodi Történeti Évkönyv VI. Szerk.: Dobrossy István Miskolc, 1979. 9-20. 2. Berzeviczy, G.: De commercio et industria Hingariae. Lőcse 1797. (Németül megjelent Weimarban 1802-ben); Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon 1780-1815. Bp., 1958.; Tolnai György: A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840-1849). Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 34. Bp., 1964.; Tolnai György: A manufaktúraipar pusztulása és a függő tőkés fejlődés kezdetei Magyarországon 1850-1867. Bp., 1980. ; Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Bp., 1969. 3. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés anyagát részben a Magyar Országos Levéltár. Helytartótanácsi Levéltára őrzi. Ez a megyesoros, megyéken belül pedig ábécé falurendes anyag eredetiben már - az anyag állagmegóvása miatt - nem kutatható, de az eredetivel mindenben megegyező értékű mikrofilmsorozat áll a kutatók rendelkezésére. Mi részben ezeket a mikrofilmeket kutattuk Zemplén, Szabolcs és Szatmár megyét illetően. Kutatásunkat kiegészítettük a Zemplén Megyei Levéltár IV. A. I. Urbarialia anyagának áttekintésével, ahol mintegy 200 település parasztvallomásai tanulmányozhatók, részben szlovák, részben magyar nyelven. A parasztvallomásokat most rendezzük sajtó alá. Az elkészült első kötet anyaga már a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kiadására vár. Szatmár megye anyaga csak mikrofilmről tanulmányozható. Szabolcs megyéből a dadái járás, a délnyírségi részek (nádudvari, nyírbátori járás) anyagát kiadta Takács