Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

Rövidítések: P = polgár N = nagybirtok Á = állami E = egyéb TEXTILIPAR A tabellák a legtöbb adatot textiliparunk tanulmányozásához szolgáltatják. Endrei Walter monográfiájában 1780 és 1790 között 48 manufaktúraként működő üzemet tart számon,

39 amelyek közül 38-at a tabellák is említenek. Ezeken kívül azonban még számos más üzem adatai is rendelkezésünkre állnak a tabellákon, amelyek alapján alaposabban meg kell vizsgálnunk, mely üzemeket tekintsünk valóban manufaktúrának. Az első csoportba soroltuk a vitathatatlanul manufaktúrának tartott üzemeket, szám szerint 34-et. Igaz, némi fenntartással kell kezelnünk az esztergomit és a vácit, amelyek egyáltalán nem termeltek piacra, csak a ferencesek saját szükségletére.

40 Ugyancsak fenntartással soroltuk ebbe a csoportba az önálló manufaktúrák közé a tallósi dologházat, amely kényszermunka jelleggel foglalkozott fonással, kizárólag a mosoni gyár számára.

41 Sajnos néhány fontos üzemről nem készült tabella - Csízs Antal és Weps lőcsei üzemei. Kluge Ferenc pápai üzeme, Goldberger Ferenc és Kánitz Löbl Dávid óbudai üzemei, Plechschmid és Sztankovics budai üzeme, az idősebb Beyvvinckler óbudai üzeme-, így ezek tanulmányozásáról le kell mondanunk, ami eredményeinket torzítani fogja. A 34 manufaktúra közül 1780 és 1790 között polgári tulajdonban volt 20, azaz 59% (Cseklész, Dévény, Győrsziget, Eger, Höpfinger óbudai üzeme, valamint a 10 pesti és az 5 pozsonyi textilmanufaktúra).

42 Földesúr birtokolt 5-öt, azaz /5%-ot (Sasvár. Gács, Mosón, Hatvan, Tárcsa).

43 Állami, kamarai tulajdonba tartozott 5 (Temesvár, Versec, Miskolc, a ráckevei selyemgombolyító és az óbudai filatórium) valamint a tallósi dologház,

44 összesen 18%. Az egyházé volt 6%, az esztergomi és a Iváci üzem,

45 s a.megyét jelölték meg a faddi filatórium tulajdonosaként. Textilipari manufaktúráink munkáslétszáma adataink alapján 1785ben 6792fő volt. A valósághoz azonban közelebb jutunk, ha ebből levonjuk a sasvári üzem hatezres létszámát, amelyből több, mint ötezret a fonók tettek ki.

47 A fennmaradó 792 főből 150 szintén fonó volt Strasser pozsonyi manufaktúrájában,

4

* s valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, amikor Zsuppán pesti manufaktúrájának 88 napszámosa mögött is fonókat sejtünk.

49 Ha őket nem is, Strasser fonóit levontuk az összlét-