Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992)

EGYKORI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM SÁTORALJAÚJHELY M Deáku.ll. Az újhelyi pálosok Szent Egyed kolostorát a 14. század elején alapították és kezdték építeni. A kolostor és templom gótikus elődje 1501 előtt már állott, később azonban többször, jelentősen átépítették. 1566-ban a tatárok - a vidék nagy részével együtt - a várost és a kolostort is fel­gyújtották. A 16. és a 17. század folyamán az épülete­gyüttest fokozatosan helyreállították, déli olda­lához 1673-ban I. Rákóczi Ferenc építtette a ma is álló kis kápolnát. A pálos rend 1786-ban történt feloszlatása után, 1789-ben a piaristák kapták meg a kolos­tort és a templomot. Ekkor a templom titulusát Szent Egyedről Kalazanci Szent Józsefre változ­tatták. Jelenlegi titulusa: Nagyboldogasszony. A templom megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát, a viszonylag rövid hajóval és a hosszú, sokszög záródású szentéllyel. Északi fa­la teljes magasságában gótikus. A szentély észa­ki falában, a 17. századi boltozat fölött a padlástérben láthatók az egykori keresztboltoza­tok indításai. A keleti és a déli oldalfalak 1566­ban nagymértékben sérültek, ezért ezen 16-17. századi, támpillérekkel és ablaknyílásokkal mu­tatkoznak. Barokk főhomlokzatán volutás, konkáv íves oromfal, s voluták fölött copf vázák. Koraba­rokk, pilaszteres kapuzatának párkánya fölött tört-timpanon vázákkal. A kapuszárnyak rokokó tükrökkel tagoltak. A bejárat fölött széles, fél­köríves karzatablak. Tornya a szentély északi oldalán, a kolostor kerengőjének keresztboltozatos szakasza fölött áll, emeletén gótikus, mérműves ablakok. A fel­ső szint és a sisak barokk. A templom hajója fölött hatalmas falpillérek­re támaszkodó hevederek között fiókos donga­boltozatok, gazdag stukkódíszítéssel. A szentély és a nagyméretű karzat alatti tér szintén dongá­val fedett. Berendezése 1716 és 1736 között készült. Főoltára Strécius János György lőcsei szobrász műterméből való. A nagyméretű, építészeti ele­mekkel gazdagon díszített oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra. Szószékének hangvetőjén négy egyházatya figurája, fölöttük Szentháromság szoborcsoport. A hajóban Mária és Remenete Szent Pál tiszteletére állított mellékoltárok, a szentélyben kétoldalt 1716-17-ből származó stallumok. A szentély északi oldalán elhelyezkedő, ko­lostorboltozattal fedett sekrestye felett oratóri­um, melynek a szentélyre néző ablakait befalazták. A hajó déli oldalán nyíló Rákóczi­kápolna nyolcszögű kolostorboltozattal fedett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom