Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: A búcsúvárás

búcsúi árusítások adják jórészt, csakúgy mint a bajai (8 mester), doroszlói (2), hajósi (2), lékai (1), magyaregregyi (1), radnai (3), rajeci (1) és Selmecbányái (2) iparosoknak.

2 6 A magyarországi iparosok és kereskedők múlt század végi címjegyzékét áttekintve ugyanakkor meglepőnek tartjuk, hogy a mézeskalácsosság mellett a búcsújáróhelyek sokadalmai más iparágakra, ill. kereskedelmi tevékenységre általában nem gyakoroltak hatást. (Ez alól kivételt képeznek egyes búcsúshelyek speciális jellegű emléktárgyai, amelyekre még visszatérünk.) Meglepő, hogy a múlt század végén egyházi felszerelésekkel kereskedők — a címjegyzék szerint - csupán Budapesten (4), Marosvásárhelyen, Mikolán és Szamosújváron (mindenütt egy-egy) működnek.

27 Valószínű azonban, hogy búcsúk alkalmával jórészt kegytárgyak árusításával foglalkoztak az arany- és ezüstművesek, Ül. hogy maguk az egyháziak, plébániák foglalkoztak ezeknek a kegytárgyaknak az árusításával, ahogyan ma is sokfelé tapasztaljuk. Jánosi Gyula szerint a búcsújáróhelyek vásárai egyenesen „a kegytárgyak árusításából" fejlődtek ki.

28 Külön hangsúlyozza, hogy egykor, de még a századfordulón is legtöbben a búcsújáróhelyeken szerezték be az otthoniakat díszítő barokkos Szentháromság és Mária-szobrokat, imakönyveket és rózsafüzéreket.

2 9 Kuntszentmártonban számos olyan énekes- és imakönyvet gyűjtöttem, amelyekben a possessori bejegyzésnél az áll: Vettem Radnán. Az ima- és énekeskönyvárusok, a vallásos ponyvaárusok a búcsújáróhelyek jellegzetes alakjai voltak. A kántorok, paraszti szerzők vagy saját maguk készítette énekeket árultak. Az eladó legtöbbször énekelte, a hangját így megtanulták, s ha tetszett, megvették. Ezek révén az árusok révén a különböző búcsújáróhelyek kultuszához kapcsolódó ponyvafüzetek nagyon elterjedtek az országban, egy-egy régióban nagyjából azonos füzetek terjedtek el. Egy múlt század végi kunszentmártoni, cérnával összefűzött, vallásos ponyvagyűjteményben a következő búcsújár óhely ékre vonatkozó énekesfüzeteket találjuk: Csongrád, Szeged, Karancsság, Máriaradna, Lourdes (ekkor kapta a hír szárnyra az ottani Mária-jelenéseket), Mátraverebély, Ferencszállás. Egy nagyidai (Vel'ka Ida) énekesasszony anyagában pedig a következő búcsújáróhelyekről találtam ima- és énekesfüzetet, vagy a kegyhely történetét bemutató írást: Tersatto, Barka, Rudnok, Eger, Máriabesnyő, Máriapócs, Doroszló, Máriaradna. Ezek közül az asszony nem járt a nagyon távoli Doroszlón és Máriaradnán, viszont az onnan származó füzeteket a búcsú vásáron az énekszövegek miatt vásárolták. A búcsúkon a játékok tartoztak még a legkedveltebb búcsúfiák közé. Az említett iparos címjegyzék szerint azonban mindössze két búcsújáróhelyünkön fedezhetünk fel közvetlen kapcsolatot a hely jellege és játékkereskedő szakma között. A Pozsony melletti kis falunak, az egykori hazánk legrégibb és egyik legjelentősebb búcsújáróhelyének számító Máriavölgyben a múlt század végén 2 játékkereskedő élt, míg a Maros-völgyi Máriaradnán hét (7).

30 Különösen ez utóbbi helyen látszik nyilvánvalóan, hogy vásárlóközönségünket elsősorban a búcsúkra összesereglő ezrek és tízezrek jelentették. 26. JEKKELFALUSSY József 1885. 85-88. 27. JEKKELFALUSSY József 1885. 324. 28. JÁNOSI Gyula 1939. 5. 29. JÁNOSI Gyula 1939. 5. 30. JEKKELFALUSSY József 1885. 458. 43