Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Sipos István: A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai

A birtokos névmás semleges sg. és az egységes plurális alanyesete RH,UH,ÓH-án moje, tvoje, míg H,ÓM-án a keleti mojo, tvojo formában él. Ritkán, inkább lexikáliaként él az o - u változat: RH,UH - pul, ÓH - pol, RH, UH - skvora, ÓH - skora, H,ÓM - skura. De RH,UH - skurej és ÓH,H,ÓM - skor/ej. A bükki települések magánhangzó-rendszerében egy nyugati szlovák (RH,UH) és egy keleti szlovák (H,ÓM) polarizáció érvényesül. A két csoport között helyezkedik el OH, amely hol az egyik, hol a másik csoporttal tart. A fejlődés még nem zárult le, ezért az átmeneti a kettó's formák itt nem kivételek, hanem a szabályt jelentik. Mássalhangzók. - A bükki települések mássalhangzó-rendszere még kevésbé egységes. A telepesek különböző nyelvjárások mássalhangzó-rendszerét hozták magukkal, s az egymásra hatás ellenére még ma is három rendszer különböztethető meg. A különbségek bizonyos hangok különböző artikulációs helyéből adódnak. A három mássalhangzórendszer: A) H,ÓM 24 mássalhangzó p t - c č k b d - dz dz g f - - s š (ch) v - j z ž h m n h l r — B) RH,UH 25 mássalhangzó p t ť c č k b d ď dz dz g f - - s í (ch) v - j z 1 h m n h l r C) ÓH 26 mássalhangzó p t ť c c k b d ď dz dz g f - - s š (ch) v — j z ž h m n ň i r • r Egyik felvázolt típus sem azonos a keleti vagy a nyugati szlovák nyelvjárással. Csak közelítik bizonyos fokig. Mindhárom típusra jellemző: a) az általános keleti szlovák h (a eh -x csak variáns bizonyos helyzetekben), b) bizonyos keményedési tendencia. Az A típusban csak az n - ň lágysági korrelációs pár van meg. A lágy ť, </hangokat a keleti szlovák c, z (dz) helyettesíti és az ŕ is hiányzik, mint a nyugati nyelvjárásokban. 39