Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Kóczián Géza: Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután

IRODALOM az egyes növényfajták előfordulásához HEVESY A. 1977. A Bükk-vidék természeti földrajza. Bükk útikalauz. Budapest CSIKVÁRY A. 1939. Borsod vármegye. Budapest PÉNTEK J.-SZABÓ T. E. A. 1976. Egy háromszéki falu népi növényismerete. Ethnographia LXXXVII. 203-225. KÖCZIÁN G.-SZABÓ I.-SZABÓ L. 1977. Etnobotanikai adatok Kalotaszegről. Botanikai Közlemények 64. I. 23-30. KÓCZIÁN G.-PINTÉR I.-GÁL M.-SZABÓ I.-SZABÓ L. 1976. Etnobotanikai adatok Gyimes-völgyéből. Botanikai Közlemények 63.

1. 29-35. SZABÓNÉ FUTÓ R. 1976. Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XV. 249-261. RAPÓTI J.-ROMVARY V. 1977. Gyógyító növények. Budapest RÄCZ G.-LAZA A.-COICIU E. 1975. Gyógynövények. Bukarest KRESÁNEK J.-KREJČA J. 1977. Atlas liečivých raslín a lesných plodov. Martin KÓCZIÁN G.-SZABÓ L. 1978. Nagyatád egy kertészgazdaságának leírása, agrobotanikai értékei és géntartalékai. Agrártörténeti Szemle XX. 181-197. GUNDA B. 1966. Ethnographica Carpathica. Budapest MARKUŠ M. 1961. Zberné hospodárstvo na Horehroní. Slovenský Národopis IX. 190-242. BORBÁS V. 1893. A katonapetrezselyem és más népies eleségfüvek. Természettudományi Közlöny 243-248. ETNOBOTANISCHE FORSCHUNGEN IN RÉPÁSHUTA Der Verfasser hat in einer slowakischen Siedlung des Bükk-Gebirges, in Répáshuta eine etnobotanische Forschung im Mai und Oktober vom Jahre 1979 verrichtet. Von 21 Datengebern hat er über 190 Pflanzensorten und 38 Pilzensorten Kenntnisse gesammelt. Zur Ernährung benützt man 35 Pilzensorten und 66 Pflanzen, 75 Pflanzen kennt die Bevölkerung als Heilmittel und 23 Pflanzen als Futter. In der Studie werden die Pflanzen in der alphabetischen Reihenfolge der wissenschaftlichen Benennungen aufgezählt, nach dem lateinischen Name kommen die offiziellen ungarischen und slowakischen Namen, nachdem die Voldsbenennungen: zuerst die ungarischen, nachdem die slowakischen Namen. Der Verfasser vergleicht die Ergebnisse mit dem Forschungsmaterial von anderen ähnlichen Berggebieten. Es ist festgestellt, dass die Pflanzennutzung von Répáshuta der von den anderen Besiedlungen ähnlicfi ist. Géza Kóczián 256