Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Nagy Géza: Társasmunkák Karcsán

4. A cséplés Mióta Karcsán földmüvelés, illetve gabonatermesztés van, a cséplés mindig közös munkának számitott. Akkor is 4-5 család közösen végezte, amikor még cséphadaróval csépeltek, közösen végezték a nyomtatást, akkor is közös munka volt, amikor járgányos géppelcsépeltek, de különösen akkor vált segitséggel végzett munkává, amikor a cséplőgép elterjedt. Volt olyan esztendő, amikor "emberes gép" /A géphez cséplőmunkások is tartoztak/ jött a faluba, azaz valaki máshonnan ilyet hozott, de nem sokáig maradt a faluban ez a gép, mert nem sokan csépeltek vele. A cséplést bizonyos előkészület előzte meg. Előtte kitakarították, kitapasztották a kamrát, elkészítették szalmának, töreknek a helyét, a gazdaasszony elkészítette a zsákokat. Amikor a hordás befejeződött, a gazda meghívta a cséplőgépet, azaz beszélt a gép tulajdonosával, vagy vezetőjével, hogy mikor kezdi meg csépelni a csomóját. A tulajdonos, vagy a vezető megmondta azt az időpontot, amikor a csomó mellé huzat. Ez fontos volt, mert a csépléshez készülni kellett. A gazdaasszonynak a sütés-főzéssel, a gazdának meg a segítség hívásával. Erre az időpontra hivta ugyanis a gazda a segítséget. Végigjárta azokat az embereket, akikre számithatott és megmondta a cséplés időpontját. Akinek már segített a cséplésnél, az visszasegíteni jött, aki azonban még nem csépelt, az azért jött, hogy amikor ő fog csépelni, segítsége legyen a csépléshez. A gazdaasszony sem egymaga készítette el a csépléshez a szokásos étkeket, hanem segítséget hívott magához, de ez a segítség a -253-