Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Barna Gábor: A hiedelmek alakjai a zempléni-hegység falvaiban

A halottlátók asszonyok. Tudósnak, halottlátónak, jósnak, jósnőnek nevezik őket. Tudományukat Istentől való tudománynak tartják, amelyet betegség, tetszhalál révén szereztek meg. A bekecsi jósnőről azt is mondják, hogy foggal született {Regéc), de a többihez hasonlóan „kínnal szerezte meg a tudományát". A putnokiról úgy tudják, hogy ..amikor jobban lett, akkor ezzel a tudománnyal lett jobban" {Abaújalpár). Mind katolikusok, mind pedig reformátusok felkeresték és felkeresik a halottlátókat (pl. Abaújalpárról, Nyíriből, Fonyból is). A látogatás kiváltó oka valamilyen szokatlan vagy váratlan mozzanat a halálesetnél (hirtelen halál, öngyilkosság), temetésnél, vagy pedig a hazajáró lélekbe vetett hit. A hazajáró lelkek ugyanis megjelenésüket zörgéssel, papírzörgéssel, falon levő tárgyak elmozdulásával, edények csörgetésével jelzik. Jelentkezésük pedig az élő hozzátartozókat arra indítja, hogy megtudakolják, nyugszik-e, ill. miért nem nyugszik a halott. A hiedelem szerint azonban csak 9 héttel a haláleset után lehet halottlátóhoz fordulni, a lelkek ennyi idő múltán jelentkeznek {Mogyoróska). A putnoki asszonyról úgy tudják, hogy szombaton és vasárnap senkit sem fogad {Abaújalpdr). A beszélgetésre visszaemlékezők nagyjából hasonló jegyeket emelnek ki. (A halottlátók tevékenységét körülírják, azt mondják beszél.) A putnoki asszony köszönés után azt kérdezi, hogy férfiről vagy nőről akarnak-e tudni. Rövid várakozás után, míg a halottlátó rózsafűzérrel a kezében imádkozik, megjelenik a lélek. A putnoki asszony a visszaemlékezések szerint csupán egy halottról beszél, míg a korábban működő hejőcsabai külön kérés nélkül felsorolta a család összes halottját {Abaújalpdr). A putnoki asszony szerint a halottak „szép virágoskertben vannak" {Abaújalpdr). Elmondja a halott öltözetét, leírja külsejét, s tolmácsolja a halott esetleges kívánságait. A halottlátó megmondja, hiányzik-e valamije az elhunytnak, vagy pedig köszöni az utána küldött tárgyat {Mogyoróska). S kért mindenkit, imádkozzanak a halottért, esetleg misét mondassanak értük. Általában rövid ideig, félóráig beszél. Tevékenységéért nem kér semmit, mindenki annyit ad neki, amennyit szán. A fizetséggel kapcsolatban vidékünkön is ismert az a vándortörténet, amely szerint a halottlátóhoz igyekvő asszonyok egyike nagyot szellentett, s azt mondta, ezt szánja a tudósasszonynak. A történet szerint ezeknek és a hitetlenkedőknek a halottlátók nem beszéltek {Boldogkőváralja, Abaújalpdr). Függetlenül attól, hogy a halottlátók tudományát Istentől származó adománynak tekintették, minden helyen kiemelték, hogy a papság, az egyház tiltotta a hozzájuk való járást, elítélte tevékenységüket, meglátogatásukat pedig bűnnek tartotta {Mogyoróska, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu).

44 44. SZABÓ Lajos 1975. 244. skk., 408. skk.; KUNT Ernő 1976. 285-286. 198