Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: Kalendáris szokások a Zempléni-hegyvidék falvaiban

alkalmat Baskón, Mogyoróskán és Regécen puscsenyálásnak nevezték.

55 Ilyenkor a leányok fánkot, kröplit sütöttek, tejbekását főztek, a legények bort hoztak és zenészeket szereztek. Mogyoróskán, Regécen, Óhután és Baskón maguk az ottani legények zenéltek; legjobban a „citeramuzsikát" szerették. A többi faluban cigányokat fogadtak a legények. A bálokban, fonóházakban — főleg régebben — különféle maskurások, mórikák jelentek meg. Leginkább fiatal legények öltöztek fel valamilyen jelmezbe, bár néha a gyermekek is játszottak maskurát. Leggyakrabban csak valami rossz ruhát, kifordított bundát, gubát vettek fel, az arcukat bekenték korommal, vagy egyéb festékkel és a gyermekeket, leányokat asszonyokat ijesztgették. Regécen a mórikák rossz kabátot, szoknyát, kifordított ruhát öltöttek magukra, a fejükbe kalapot csaptak, amire egy kisebb tollseprűt kötöttek. Az arcukat gyakran maguk készítette, félelmetes kinézetű álarc takarta. A mórikák végigmentek a falun, s akivel találkoztak, azt megtáncoltatták, megforgatták, megfogdosták. Abaújalpár, Boldogkőújfalu és Boldogkőváralja kivételével mindenütt emlékeznek a kecskés alakoskodóra, amely farsang mellett egyéb alkalmakkor (kukoricafosztás, fonó stb.)is megjelent.

56 A farsangi ünnepkörhöz régebben bizonyos adománykérő szokások is hozzátartoztak. Baskón a legények bundában, csepűszakállal járták a falut farsangkor. Mindegyik vitt magával egy nyársat, s arra szalonnát, sódart, kenyeret kéregettek. Idős adatközlőm szerint a legények kolektálni jártak. A szokásoknak ebbe a csoportjába sorolható az a cselekmény is, amire már a századforduló táján felfigyeltek. Eszerint az óhutai leányok farsang végén szépen felöltöztek, és sorra járták a legényes házakat. Vittek magukkal szappanos vizet és borotvát, hogy a legényeket megborotválják. A legények csak pénzzel válthatták meg magukat, s az így összegyűlt összegből fedezték a táncmulatság költségeit.

57 NAGYBÖJT

58 A böjti időszak hamvazószerdával kezdődik és hét héten keresztül tart. Hamvazószerdán a katolikusok hamvazkodtak, s ehhez régebben a nagyszombati szentelt tűz hamuját használták. Mogyoróskai hiedelem szerint, e napon tilos fonni és varrni, mert az aprójószág görbe nyakú lesz. A legtöbb faluban - főleg a görög katolikusok - már hamvazószerdán csak tejes ételeket készítettek. A böjti időszak kezdete előtt mindenütt félretettek, illetve gondosan kifőztek néhány edényt, fazekat, és a böjtben csak ezekben főztek. Böjt idején csak olajjal főztek és sütöttek. A tényleges böjt csak a hét két vagy három napjára vonatkozott. A legtöbb faluban szerda és péntek a böjtös nap, Mogyoróskán hétfő, Regécen pedig szombat is böjtös napnak számított. Ellenben Baskón egy héten 55. A kárpátalji ukránok hasonló módon puscanje-nek nevezik a farsangi mulatságot. Vö. BOGATÜREV, Petr Grigorevics 1929. 65. 56. Vö. UJVÄRY Zoltánnak a kötetben közölt tanulmányával. 57. BOROVSZKY Samué. n. 166-167. 58. Tanulmányomnak ez a része rövidebb formában már megjelent: NIEDERMÜLLER Péter 1978-1979. 15* 227