Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

hetne eldönteni. Ilyen bizonyító adat még nincs. Számomra aligha érthető, hogy miért éppen csak Lévay nem lehet a vers szerzője, amikor semmilyen döntő érv nem szól ellene? Lévay költeménye és a népi változatok egyes verssorainak az összevetése nyomán részint a folklorizációs folyamatra gondolhatunk, részint pedig arra, hogy a költemény nem a Lévay által megírt archeformából terjedt el, hanem ponyvái vagy egyéb, a Lévay költeményén módosított variáns alapján vált ismertté az egész ország területén. Sándor István ellen-tanulmánya voltaképpen akaratlanul is ezt bizonyítja. A szerzőség kérdéséhez meg kell még említenünk, Gulyás József is gondolt arra, - amint Sándor István írja -, hogy a vértanúk nótája Lévay verse alapján, egy másik költő átírása nyomán alakult ki.

152 De már a múlt század végén - 1898-ban - nyilvánvalóan Lévay szerzőségére gondolt - mint ahogy azt Bodgál Ferenc hangsúlyozza Borsodban Porcs János, aki a dalt közölve megjegyezte: „abban az időben azt hallottam, hogy ezt vármegyénk egyik szülötte írta."

153 A tudós tanár, Konsza Samu pedig már nemcsak gondolta, hanem hitte is, hogy Lévay a szerző. Az aradi vértanúkról szóló költemény népi variánsának a vizsgálata során természetszerűleg jutottak a kutatók arra a gondolatra (így pl. Juhász Géza irodalomtörténész professzor is), hogy Lévay Józsefnek Az aradi nap című versét jelöljék arche-szövegnek. Konsza Samu az Erdélyi Múzeum hasábjain 1939-ben egy Sepsibesenyőn gyűjtött variánst vetett össze Lévay költeményével és mutatott rá az alászállásra, a folklorizációs 152 Hogy mikor, s ki lehetett az a másik tanult költő, nem derül ki a megjegyzésből, s homályos az ügyiratszámra való utalás jelentősége is. Sajnos, a kéziratban lappangó adatokról a legritkább esetben lehet csak tudomást szerezni. Sándor István: i. m. 507. 2.j. 153 Bodgál Ferenc: Borsodi adatok az aradi vértanúk nótájához. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XIV-XV. 1969-1970. 231.1. Lévay költeménye már 28 évvel korábban megjelent! 88