Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

AZ ARADI VÉRTANÚK BALLADÁJA A magyar szabadságharc nemcsak politikai, történeti vonatkozásban volt jelentős korszaka a magyarságnak, hanem kulturális megnyilatkozásokban is, így elsősorban a költészet területén. A műköltészetben Petőfi Sándor tevékenysége és hatása jelenti a nagy fordulatot, a népköltészetben pedig az országos mozgalom nyomában járó, abból következő páratlan méretű témabővülés. A százéves évforduló alkalmával felszínre hozott anyag, A szabadságharc népköltészete c. kötet jól igazolja, hogy a múlt századi nagy országos mozgalom milyen hatással volt népköltészetünkre. A néphagyomány egy évszázad múltán is megőrizte a szabadságharc költészeti emlékeit. A történeti népköltészet anyagát vizsgálva igen gyakran azt tapasztaljuk, hogy dalok, nótaszövegek felülről, műköltők tolláról kerültek a nép ajkára, leginkább ponyvái füzetek, dalos kiadványok révén. A szabadságharc népköltészeti anyagát vizsgáló folkloristák figyelmét különösen felkeltette egy balladai hangulatú nóta, amelyben - Damjanichot állítva középpontba - az aradi vértanúk kivégzéséről hallunk. Sándor István Világos és Arad a magyar néphagyományban c. tanulmányában külön fejezetben foglalkozik ezzel a nótával, elterjedésével, variánsaival és a szöveg elemzésével.

143 A kutatás során felvetődött problémákat az alábbiakban röviden felvázolom. Az aradi gyásznap emlékét idéző alkotást a szakirodalom nóta, dal vagy ének megjelöléssel említi. Korábbi írásaimban magam is dal, nóta, ének néven szóltam róla. Az országszerte elterjedt történet sajátos helyet foglal el a magyar népköltészetben. A vele kapcsolatban kialakult eredet-vita a figyelmet még fokozottabban ráirányította. Sándor István tanulmányának megjelenése után eltelt két évtized alatt rendkívül nagy mennyiségű variánsát gyűjtötték össze a hivatásos és az önkéntes kutatók. Az elterjedési térkép alapján joggal mondhatjuk, hogy az egész magyar nyelvterületen isme143 Sándor István: Világos és Arad a magyar néphagyományban. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, III. 1953.105-186. 85