Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

főbb vonásokban felidézni. Nagy meglepetésemre kitűnt, hogy a régi változat mellé az 1940-es években könyvből tanult betlehemes játék került, amely háttérbe szorította a korábbi hagyományos betlehemest. Ez a kiadvány: Volly István: Erdélyi és az 1940-ben a Székelyfölddel visszatért szatmári-bihari területekről való karácsonyi játékok (Budapest, 1940). Ifj. Szedmák Béla elmondása szerint ebből a könyvből - amelyet megőrzött s gyűjtésem alkalmával nekem ajándékozott -, Kuntapolcán a szatmári szárazbereki betlehemes játékot tanulták meg. Nagy sikere volt ennek a betlehemesnek, amelyet 14-15 éves suhancok adtak elő. A kocsmában is eljátszották. A közeli Páskaházára is átmentek, ahol úgyszintén a kocsmába is betértek és bemutatták a játékot. A nagy érdeklődést a betlehemes játék iránt minden bizonnyal nagymértékben elősegítette az, hogy a szárazbereki variáns teljesen eltér a kuntapolcaitól. Nyolc szereplője van, ezek között huszár és betyár is, s így a megszokottól való eltérés az újdonság ízével hatott. Különböző okok a játék hagyományossá válását nem tették lehetővé. Voltaképpen nemcsak ezt az új variánst, hanem a régebbit is, napjainkban már csak az emlékezés idézi fel. Nem kétséges azonban, hogy a szárazbereki betlehemes játék kuntapolcai hagyományba való jutására az első lépés megtörtént. A gömöri betlehemes játékok epizódjaival való összefüggésben szeretnék még egy részletre utalást tenni. A krasznahorkaváraljai betlehemes egyik betétje temetési paródia. A játék szerint az Öreg fiát, Fedort megölték s ezért el kell temetni. Az Öreg föléje hajol, nézegeti, a végtagjait fogdossa, tréfás, sőt, a játékos ölére mutatva, a phallusra célozva obszcén megjegyzéseket tesz, kiméri a koporsó hosszát stb. Ez a jelenet, amely szokatlannak tűnik a vallásos játékban, olyan párhuzamokra hívja fel a figyelmünket, amelyeknek az általános etnológiai vizsgálata tanulságos eredményt nyújt, s a gömöri szokáshagyomány mélyebb rétege tárul fel előttünk.

161 Gömör egész területén általánosan ismert szokás volt a farsan161 Vö. Vargyas Lajos: Mimos-elemek a magyar betlehemes játékban. Antiquitas Hungarica, II. 1-2. sz. 1948.177-184.; Ujváry Zoltán: A temetést parodizáló színjátékszerű szokások kérdéséhez. Szolnok megyei múzeumi évkönyv, 1973. 221-228. 94