Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

(69. é.) elmondása szerint, aki a betlehemes játék szövegét 1973-ban magnetofonszalagra mondta, ill. énekelte. Több mint fél évszázad után az emlékezetből bizonyos részletek kiestek. A játék szereplői 15 év körüli suhancok voltak. A karácsonyt megelőző hetekben készültek a betlehemjárásra. Az Angyal öltözete: fején papírsüveg, azon aranypapírból csillag; rajta bokáig érő fehér ruha, amit egy fehér ingből és fehér szoknyából állítottak össze; a szárnyat a vállhoz erősítették. A pásztorok fehér ingben, fehér gatyában voltak. Csörgős bot volt a kezükben. Az Öreg pásztor kifordított subát vett magára, kifordított báránybőr kucsmát tett a fejére. Tarisznyát és cserépbukszát vitt magával. A betlehemet fúró-faragó ember készítette. Rendkívül figyelemre méltó a bolti betlehem megjelenése. Horváth Lajos pléhből készült betlehemet rendelt 1919-ben egy prágai cégtől: „Nagyon szépen volt kifestve, rajta a gyermek Jézussal, a betlehemi istállóval és gyertyák égtek körülötte. A tetején két csengő volt beforrasztva. Fölötte egy hegyes tűn négy angyalka forgott körbe. Mind a négynek kis botocska csüngött a kezéből. Amikor aztán meggyújtottam a gyertyákat, a meleg meghajtotta az angyalkák szárnyacskáit. A gyertyák melegétől meghajtott angyalkák a kezükben levő bottal körbe-körbe járva csilingeltek. A tetején a betlehemi csillag ragyogott. Amikor megjött, nem tudtuk összerakni, csak aztán jött egy vándor órás mester a faluba, aki aztán összerakta." A betlehemes játék bemutatása után az Öreg pásztor tarisznyájába a gazda felesége almát, diót, mogyorót, kalácsfélét vagy tojást tett. Néhol pedig a gazda a bukszájába pénzt adott. A betlehemmel végig a falun, házról-házra jártak. Lévárton kívül elmentek más faluba is betlehemezni, így pl. Dereskbe, Licébe, Sánkfalába, Harkácsba, Alsófaluba és Sajógömörbe. „A mi vidékünkön mink voltunk az utolsó betlehemesek" - mondja Horváth Lajos. Az első világháború utáni állapot számos szokás elmaradását idézte elő. Nagyon sokan Amerikába vándoroltak. Rendkívül figyelemre méltó, hogy az 1920-ban Lévártról Észak-Amerikába vándorolt férfiak közül 1923-ban egy csoport az ottani magyarok körében előadta a hazai betlehemes játékot. Az összegyűjtött öszszeget egyházi célra hazaküldték falujukba, Lévártra. Emléküket egy Nettletonban készült műtermi fénykép őrzi, amelyen hét sze92