Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

lonnáért. Amint ez utóbbi példa is jelzi, a gömöri szlovákok és a magyarok egyaránt az Alföld, Magyarország belseje irányába szállították az áruikat, s terménnyel, élelmiszercikkekkel tértek vissza. Már a múlt századi, de a korábbi adatok is erre mutatnak. A „hegyi lakosok télen orsó, guzsaly, fakanál, tál, teknő, kosár, seprő, pokróc, fehér halinaposztó készítésével foglalkoznak" és ezeket a készítőik, valamint „cserépkészítményeikkel a fazekasok, üvegtábláikkal a vándor ablakosok, a sonkolyt kereső barkácsolók Alföldünket minden irányban bejárják, hazulról néha fél évig is elmaradnak." „Hasonlókép jól ismerik, kivált az Alföldön, a rozsnyói vászonfehérítőket, kik kivált a debreceni vásárok alkalmával összeszedik a vásznakat s a rozsnyói réteken fehérítik."

40 Ehhez természetesen hozzátehetjük a gömöri falvak egymásközti cserekereskedésének, egymással való kontaktusának számos módját és alkalmát. Csak egy példát említek. A lévárti asszonyok a borosznoki szlovákoktól arsói (orsó) vásároltak, s batyuba, kötve azzal a kendertermelő falvakba mentek (Szentsimony, Hangony, Óbást stb.) és ott a már tilolt, csapott kenderért elcserélték. így szerezték meg a vászonszövéshez szükséges alapanyagot. Nagyszámú ilyen és ehhez hasonló példát sorolhatnánk még. Mindezekkel a foglalkozásból, életmódból adódó sajátos szituációkat akartuk érzékeltetni, amelyek jellemzőek voltak és valamilyen formában a hagyományban is nyomot hagytak. A dalkincs egészének a vizsgálatában rendkívül fontosak a háttérre, a hagyományhordozók életére, életmódjára vonatkozó adatok, amelyek tanulságosan egészítik ki a különböző csoportbeli dalok, balladák és más nóták, énekek életével összefüggő ismereteinket. Gömör néprajzi kutatása terén, sajnos, valójában még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Ha áttekintjük a szakirodalmat, kitűnik, hogy a történeti Magyarország egyik legnagyobb megyéjének magyarságáról alighanem a legkevesebb néprajzi közlemény jelent 40 Magyarország Képekben (Szerk.: Nagy Miklós), II. Pest, 1868. 144-145, 162163.; „Zsaluzsán körül több faluk igen sok tserép edényeket készítenek 's azt le hordván az alföldre szép móddal kipótolják a' vissza hozott gabonával szükségleteiket." MagdaPál: Magyar országnak... geográphiai leírása. Pest, 1819. 371. 22