Bodgál Ferenc szerk.: Borsod megye népi hagyományai: néprajzi gyűjtők és szakkörök válogatott anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 4. Miskolc, 1965)

Földművelés - Szűcs István: Kepésélet Vajdácskán

KBPÉSJLBT VAJDÁCSKÁK Vajdácska a megye északkeleti csücskében: a Bodrogközben, annak kapujában fekvő, a Bodrog folyó bal partján elterülő, 1903 /1960/ lelket számláló község. Tőleg nyugatra vonul el a Zempléni Hegysor, a Bpest-Sátoraljaujhelyi vasútvonal, tőle keletre a végtelenbe nyúló síkság: közelebbről a Bodrogköz mélyfekvásü sikja, távolabb a nyírségi homoktenger. Sárospataktól 8 km-re, Sátoraljaújhelytől 12 km-re fekszik. Vasútja nincs, állomása Sárospatak. A SárospatakZemplénagárd közötti országút mentőn fekszik, autóbuszjárat köti össze a járási székhellyel: Sátoraljaújhellyel és a hires iskolavárossal: Sárospatakkal. Évszázadokon át papi birtok volt: a leleszi prépostság birtoka. A 18. században egyideig a Vallásalapé, de csakhamar újra papi tulajdonba került. Ma az egész község termelőszövetkezeti gazdálkodást folytat. 3.700 kh-as határán. A város közelsége folytán a község lakosai különösen megkedvel téka konyhakertőszetet, 8 ezt most a termelőszövetkezetben is folytatják 30 kh-as öntözött kertészetben. Megyeszerte hires a vajdácskái ugorka, káposzta, zöldborsó és zöldbab. Lakói szorgalmas emberek. Nagyobb részben a termelőszövetkezet dolgozói, de mintegy 230 dolgozó jár a távolabbi gyárakba, vállalatokhoz, üzemekbe dolgozni. A felszabadulás óta nemcsak az egész határt vette birtokába a dolgozó nép, hanem a lakáskultúra, az egészségi viszonyok is nagyot fejlődtek. 14 tanerős iskolája van a régi 3