Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 57. (Miskolc, 2018)
Tanulmányok Miskolc várostörténetéből - Hováth Zita: Borsod megye és Miskolc parasztsága az Úrbérrendezés idején
51 Borsod megye és Miskolc parasztsága az úrbérrendezés idején a dél-borsodi mezővárosok esetében. A szőlőtermelés pedig zselléreket kívánt, másként fogalmazva, mivel a szőlő nem tartozott bele a telki állományba, a szőlőt művelő jobbágyokat zsellérként írták össze. Ezzel is magyarázható, hogy a megyei jobbágyság 17,86 százaléka, a zsellérek 40,29 százaléka élt a mezővárosokban. Birtokosok a megyében 1770-ben körülbelül 400 birtokosa volt a megyének, többségük kisbirtokos, túlnyomó többségük 1-2 jobbággyal rendelkezett, sokuknak csak zselléreik voltak. Az általam vizsgált úrbéri tabellából nem derül ki, hogy a megye birtokosai közül más megyében ki és menynyi birtokkal bírt, ezért a birtokosokra és birtokukra vonatkozó adatok csak Borsod megyére érvényesek.6 A települések többségén több birtokos osztozott, 71 helységnek volt egy földesura, közülük 41 világi, 30 egyházi birtokos kezén. Az egyházi birtokosok (egri káptalan, egri szeminárium, egri püspökség diósgyőri pálosok, egri jezsuita kollégium, egriprépostság tapolcai apátság^ kezén 883,5 jobbágytelket, összesen 36 964 holdat írtak össze, 1591 jobbággyal, 403 házas és 49 házatlan zsellérrel. Az egri jezsuita kollégium (Bükkaranyos), az egri káptalan (Négyes) és a diósgyőri pálosok (Sajópetri, Hejőcsaba) rendelkeztek még olyan településen birtokkal, jobbággyal és/vagy zsellérrel, ahol rajtuk kívül más birtokos is volt. Egyházi birtokosok voltak még a megyében a miskolci református egyház (Miskolc) és a jászói premontrei prépostság (Sikátor), a kazinci református egyház (Sajókazinc), de a jelzett három helységben nem ők voltak az egyedüli birtokosok. A legnagyobb egyházi birtokos az egri káptalan volt, 11 település, 456,25 jobbágytelek, 19 517 hold, 704 jobbágy, 160 házas és 23 házatlan zsellér felett gyakorolva földesúri jogokat. Ezenkívül a Négyes nevű helységen osztozott még az egri káptalan Szepessy Lászlóval és Szepessy Péterrel. A káptalannak 6 telke, 250 holdja és 5 jobbágya volt, Szepessy László 9 telekkel, 385 holddal és 16 jobbággyal rendelkezett, Szepessy Péter pedig 2,5 teleknek, 116 holdnak és 3 jobbágynak volt a birtokosa. 41 olyan települést találunk a megyében, ahol egy világi birtokos volt a földesúr, ez 14 családot jelent és a királyi koronát, azaz 15 birtokost. Jelentősebb világi birtokosok: Fáy, Csáky, Esterházy, Keglevich, Szirmay család és a királyi kamara. A 14 közül 11 család más településen is rendelkezett kisebb-nagyobb birtokkal, ahogy a királyi korona is. A 15 világi birtokos 6 Ehhez jó kiindulópont Fónagy 2013, I—II. kötet (különösen a II. kötet). a 40 településen 1017,625 jobbágytelket bírt, ha ehhez hozzávesszük azokat a jobbágytelkeket, ahol másokkal közösen birtokoltak, ez összesen 1322,253 jobbágytelket jelent. Ugyanez holdban kifejezve: 40 helységben 42 170, a részbirtokokkal együtt 54 102 hold. A jobbágyok száma 2125, a részbirtokokkal együtt 2775; 832 házas zsellér, részbirtokokkal együtt 1805; 150 házatlan zsellér, a részbirtokokkal együtt 292. Ehhez jön még 4L településként Diósgyőr, a diósgyőri kamarai uradalom központja, itt a jobbágyok és zsellérek számát ismerjük: 119 jobbágy, 165 házas és 15 házatlan zsellér. 101 jobbágy V8 és 18 jobbágy V4 telken gazdálkodott, ami körülbelül 1300 holddal egyenlő. A legnagyobb világi birtokos a királyi korona volt, ez a teljes diósgyőri uradalmat jelenti. A korona 9 települést egyedüliként, 4 települést másokkal közösen birtokolt, továbbá Szalonna helységet kell még megemlíteni, ahol mások mellett a királyi korona volt a birtokos, de a település nem képezte részét az uradalomnak. A korona birtoka összesen 377,375 jobbágytelket, 16 532 holdat, 882 jobbágyot, 809 házas és 140 házadan zsellért tett ki. Diósgyőrben, az uradalom központjában 119 jobbágy élt, akik kb. 1300 holdon gazdálkodtak, valamint 165 házas és 15 házadan zsellér. Az uradalomhoz tartozó települések között találjuk Mezőkövesdet, Mezőkeresztest és Miskolcot, a megye tíz mezővárosa közül hármat. A világi birtokosok kezén összesen több jobbágytelek, jobbágy és zsellér volt, mint az egyháziak kezén, de a legnagyobb egyházi birtokos, az egri káptalan nagyobb birtokkal rendelkezett, mint a legnagyobb világi, a diósgyőri koronauradalom. A jelentősebb világi birtokosok összesen 2775 jobbágy, 1805 házas és 292 házadan zsellér felett gyakoroltak földesúri joghatóságot, míg az egyházi birtokosok 1678 jobbágy, 510 házas és 75 házadan zsellérnek voltak a földesurai. A 15 világi és 7 egyházi birtokos joghatósága alatt állt a megye 6675 jobbágyából 4453, a 4089 házas zselléréből 2315, az 584 házadan zselléréből 367. Miként fentebb már írtam, 41 településnek egy jelentős világi, 30 településnek pedig egy jelentős egyházi birtokosa volt. A jelentősebb egyházi birtokosok még további 5 településen, a jelentősebb világi birtokosok még további 45 településen rendelkeztek részbirtokokkal. Ez azt jelenti, hogy a megye 162 úrbérrendezés alá került települése közül 91-nek több birtokosa is volt, közülük 50-ben a kisebb birtokos mellett ott találjuk a fent említett jelentős birtokosokat is. A több birtokossal rendelkező települések között olyan is előfordul, ahol 5 (Alacska), ahol 8 (Balajt) vagy ahol 10 (Barcika), sőt 12 (Boldva) birtokos is földesúri jogokat gyakorolt. Barcikán a 10 birtokos közül öten csak zsellérrel rendelkeztek (kettő csak házas, három
