Szolyák Péter - Csengeri Piroska (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 56. (Miskolc, 2017)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Üvegnegatívok. Bódvavendégiből 2 - Péchy Gáspárné Bartóky Mária élete és munkássága
190 Bodnár Mónika megkezdhesse közigazgatási szolgálatát.25 Az államvizsga után 1895. június 20-val állásában véglegesítették.26 Előbb Szepsiben viselt hivatalt, majd 1895. december 16-tól Tornán volt főszolgabíró.27 Minden bizonnyal ekkortájt költözött Tornára. 1904-ben és 1906-ban a főszolgabíróság mellett a tornai járásbíróság mellett ügyészségi megbízottként is tevékenykedett.28 Betegsége következtében az 1920-as évek közepe táján nyugdíjba vonult. Egy kortárs híradása szerint nyugdíjas éveit az irodalomnak szentelte, ő maga is írt. „...Csodálatos bőséggel ömlöttek tolla alól a „Magyar fabulák ” (nyilvánvaló utalás Bartóky József Magyar fabulák c. kötetére) melyeket több kötetben adott ki s bennük egy nemes lélek lesért életbölcsességei, klasszikusan egyszerű, ízes magyarsággal megírva szinte hihetetlenné teszik, hogy szerzőjük egy felelős, magas állásban átdolgozott élet után, annak alkonyán, csak úgy pihenőben alkotta őket. Л fabulák olyan férfi hitvallása az életről, sorsról, emberekről, aki a munka, becsület és igazság hármas alapján élt, mindent látott, mindent megértett s megbocsátott, hogy végül mosolygó bölcsességgel példázatokba sorozza a gyarló ember vergődését, bukdácsolásait, hiú törtetését” — írják róla (Nyíresi Tichy 1944, 175). A fenti idézet szerint több kötete is megjelent, ám mindezidáig egyetlen kötetnek, sőt, egyetlen írásának sem sikerült nyomára bukkannom. Lehetséges lenne, hogy álnéven jelentette meg műveit, mint eleinte sógora, Bartóky József is? A kérdés egyelőre költői, nincs rá válasz. Péchy Gáspár 1929. május 8-án, 58 éves korában hunyt el.29 Tornán helyezték örök nyugalomra, sírja ma is megvan a régi temetőben.30 Bartóky Mária első házasságából született leánya, Geyer Erzsébet minden bizonnyal édesanyjával érkezett Tornára, s ott nevelkedett. A 26 esztendős leány 1912. december 7-én ment nőül az akkor 35 esztendős Ferdinandy Tihamér aljárásbíróhoz. Az esküvőn a menyasszony nevelőapja, Péchy Gáspár volt az egyik 25 Eskütétel: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/dokument/pechy/gaspar_1871/ll_3.jpg (Letöltés: 2017.09.30.) 26 Véglegesítés: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/ dokument/pechy/gaspar_1871/ll_2.jpg (Letöltés: 2017.09.30.) 27 A péchujfalusi Péchy család valamint a kapcsolódó családok családfái: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/index. php?id=130 (Letöltés: 2017.09.30.) 28 Ügyészségi megbízott: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/ myfiles/dokument/pechy/gaspar_1871/13_l.jpg és http://www. pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/dokument/pechy/gaspar_1871/ 15_l.jpg (Letöltés: 2017.09.30.) 29 OSZK PKT GyJ: https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/466795# (Letöltés: 2017.09.25.) 30 Boldogasszony, 2011. 3. évf. 10. sz. 6. (Örökségünk): http://www. torna.sk/wp-content/uploads/2012/01/Boldogasszony_31_3.10. pdf (Letöltés: 2017.09.25.) tanú.31 Ezt követően nem sokkal az ifjú pár elköltözött Tornáról. Az első világháborút, a trianoni békeszerződést, az utódállamok létrejöttét követően Ferdinandyék Magyarországon, Bartóky Mária és férje Csehszlovákiában éltek. Sokat kesergett Bartóky Mária amiatt, hogy ritkán láthatta leányát. „Karácsonykor Bpesten jártam. — Leányoméknál...” — írja 1929. január 24-i keltezésű levelében Szász Károlyhoz. Majd néhány hónappal később, június 2-án, nem sokkal férje halálát követően így ír ugyancsak Szász Károlynak címezve: „Hálásan köszönöm, hogy nagy bánatomban elküldte együttérzése melegét. — Hazát, testvért, élettársat vett el tőlem az utolsó évtized. — Nehéz erősen állni. — Egyetlen gyermekemtől elszakít az áldatlan határ s egyedül vagyok nagy-nagy bánatommalP1'2 Ferdinandyék a Felvidék visszacsatolását követően visszatértek Tornára. Az 1877-ben született Ferdinandy Tihamér nyugalmazott járásbírósági elnök nem sokkal ezután, 1941. január 29-én elhunyt.33 Sírja ma is látható a tornai templomkertben. Feleségét a 2. világháborút követően kiűzték az országból. Nem ment messzire, a határ túloldalán az első magyar faluban, Hidvégardóban telepedett le, ahol Csurilla Béla családja fogadta be. Később a Galambos családhoz költözött, ahol családtagként szerették. Biztosítottak számára a házban egy külön szobát. 1962-ben hunyt el. A Galambos családdal közös sírban nyugszik a hidvégardói temetőben.34 PÉCHYNÉ BARTÓKY MÁRIA, A SZERKESZTŐ ÉS ÍRÓ A régi tornaiak emlékezetében ma is él Bartóky Mária emléke. A felvételek beazonosítása alkalmával, amikor az őt ismerők, rá még emlékezők meglátták a róla készült fotókat, nevét azonnal összekötötték az általa szerkesztett folyóirattal — bár többen tévedésből a Tolnai Világlapot, említették a Nagyasszony helyett - miközben azt is megjegyezték, hogy kijárt neki a „nagyságos asszony” megszólítás. A Nagyasszony 1926—1938 között jelent meg. Az első évfolyam a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként, 1927- től önállóan. A kisebbségi irodalom tíz évét összegző 31 Római Katolikus Egyház, Torna, Házasultak anyakönyve 652. lap, 14. sorszám: Vőlegény: Ferdinandy Tihamér k. aljárásbíró, Vanase (?!) Ignátz földbirtokos és Terbács Anna fia, r. k., 35 éves, nőtlen; menyasszony: Geier Erzsébet, Geier József (?!) földbirtokos és Bartóky Mariska leánya, r. k., 26 éves, hajadon. 32 OSZK Levelestár, 2—3. levél. 33 OSZK PKT GyJ: https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/229690# (Letöltés: 2017.12.20.) 34 Csurilla Mária tanítónő (Hidvégardó) adatközlése.
