Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
282 Mincsik Veronika 12. kép. Gépi cséplés Garadnán. (Fotó: Klema Endre, a fénykép magántulajdonban.) 13. kép. Kézi cséplés Garadnán, 1940. (A fénykép magántulajdonban.) Cséplés, géplés A hordás után következett a cséplés, vagy másképpen a géplés, mert mint a lapokból kiderült, a Klema család cséplőgéppel rendelkezett, és Gyula gazda volt az, aki a géphez a leginkább értett. Ezt tanúsítja az is, hogy 1941-ben a cséplési ellenőr és a jegyző is Gyula gazdát kérvényezte a csépléshez: „Látják, hogy telj. nélkülözhetetlen vágj, pláne ez évben!”57 Gyula gazda aggódva írta feleségének, hogy „csak a jó Isten tudja, mit ke^dti, hogyan tudtok behordani, elcsépelnz”,58 és érdeklődik a cséplőgép iránt, vajon „van e ki kezelni”.59 Erzsiké augusztus végén a válaszában 57 KE lapja KGY részére, 1941.07.30.; 1941.08.21. 58 KGY lapja UE részére, 1940.08.14. 59 KGY lapja UE részére, 1940.08.17. megírta, hogy még nincs gépész, de „tegnap azj mondta a kisbíró, hogy a főszplga bíró úr ma fölmegy Kassára, hogy szabadságoltassák a gépészeket”V Gyula gazda szerint „a jegyző urat kellene felkérni intézkedjen, hisz utóvégre a terményt csak ki kell gépelni, ez az államnak is érdeke. Tehát a gépkezelőt ha szükség van rá, szabadságolják ”.60 61 1941-ben Erzsiké teljesen kétségbeesett a cséplés, géplés miatt; „eisern tudom képzelni, hogy mit is csinálunk nálad nélkül a csépléskor”62 A nehézség megoldódott, hiszen Endre otthon volt, és több helyre hívták is csépelni. A gép 1940-ben „meg-megállt”', de azért „vígan csépelt vele Terenc János bá’ is”.63 A gép egy év múlva is javításra szorult, de muszáj volt gépelniük. Szeptemberre megjavult, Endre megnyugtatóan számolt be testvérének, hogy „a gép most olyan jól megy, mintha új volna, így semmi baj nem lesz a cséplésseT.64 Szilágyi átment és megnézte azt, és azóta „nincs nagyobb hibája”.65 1941-ben „a csépléshez a kormány külön biztost küldött ki: 10 géphez egy ellenőrt. Kikérdezte, mi szükséges a géphez[-] ayt mondja, benzjn lesz, amennyi kell”.66 Ekkor már 3 könyvbe kellett minden kilót szigorúan jegyzetelniük. További nehézség is adódott, mégpedig hogy ez időtájt Krajcárékkal összevesztek: „mert követel, hogy adjunk neki kenyeret, mert ha nem adunk, akkor ő nem dolgozik”.67 Gyula gazda tanácsa szerint ha az idő jó, először hordjanak be mindent, s csak azután csépeljenek, „de ha az eső miatt a hordás szünetelne úgy a csűrből ki kell csépelni’ ’',68 69 1941. augusztus közepén már elkezdődhetett volna a cséplés, de közbejött egy „10 napos esőzés”,66 ami miatt senki sem tudott csépelni, de utána kánikula következett, így szépen száradt minden. 60 UE lapja KGY részére, 1940.08.29. 61 KGY lapja UE részére, 1940.08.30. 62 UE lapja KGY részére, 1941.07.17. 63 UE és KE lapja KGY részére, 1940.09.09. 64 KE lapja KGY részére, 1941.09.05. 65 KE lapja KGY részére, 1941.09.11. 66 KE lapja KGY részére, 1941.07.23. 67 KE lapja KGY részére, 1941.07.23. 68 KGY lapja UE részére, 1940.08.31. 69 KE lapja KGY részére, 1941.08.17.
