Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)

Közlemények - Bodnár Tamás–Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szentpéteri járásának nemességvizsgálata, 1724–1730 (valamint a három előző járásból kimaradt adatok)

540 Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely nagy összevisszaságban találhatóak a bejegyzések. Az igazolások között egy-egy idegen vármegyéből — Megyaszó, Rimaszombat — ideszármazott famíliával is találkozunk, akik onnan keltezett dokumentumokat mutattak be. A nemességvizsgálati jegyzőkönyv Borsod vármegye levéltárában a Afernes ségi iratok levéltári gyűjteménye (IV-516.) megnevezésű fond utolsó tételeként szerepel No.: 1282 számon. Az általunk közölt vizsgálati jegyzőkönyvbe, az esetek nagyobb részében már az 1724-ben végrehajtott vizsgálatok konklúziója került bele, túlnyomórészt a következő sorrendben: 1. Mely településen élnek a vizsgált személyek? 2. Kik igazolnak? 3. Melyik király, mikor, hol, kiknek kiadott címeres levelével, vagy milyen más dokumentumokkal igazolnak? 4. A címeres levelet mikor, hol publikálták? 5. Az ezek lapján történt bizonyítás elfogadásra, vagy elutasításra került-e? Ettől eltérő, informatívabb, vagy kevesebb adatot szolgáltató bejegyzések is előfordulnak. Az általunk közölt forrás nem szó szerinti átirat, hanem a fenti legfontosabb öt alapadatot igyekeztünk benne közzétenni. El kell azonban mondanunk, hogy az elsőként közölt három résszel ellentétben, jelen ne­gyedik forrásközlésben az egyes bejegyzéseket igyekez­tünk minél teljesebben és részletesebben lefordítani. A forrást a könnyebb kereshetőség kedvéért a települések betűrendjében, azon belül a családnevek betűrendjében tettük közzé. A vezetékneveket a korabeli bejegyzésnek megfelelően írtuk le. Lábjegyzeteket akkor alkalmaz­tunk, ha a bejegyzés tartalmazott valamilyen, legalább az adományozás évére utaló információt. Ebben az esetben megpróbáltunk a szakirodalom segítségével utána járni a családoknak. A Borsod vármegyei családok tekintetében minden esetben összehasonlítottuk azt a Borovszky-féle fent említett monográfiában található anyaggal és a közgyűlési jegyzőkönyvekben meglévő nemesi kihirdetések bejegyzéseivel. A korábbi közlemé­nyekben szereplő családokra a lábjegyzetekben hívjuk fel a figyelmet. INVESTIGATE?) NOBILIUM 1724-1730 SZENTPÉTERI JÁRÁS Alacska — Lengyel Gergely és fia Gergely, valamint ennek fia Gergely, utóbbi fiai, István, Gergely és András, testvéreik, Lengyel János és Mihály. Újra bemutatták a II. Ferdinánd király által 1628. november 20-án Bécsben kiadott, és a Borsod vármegyében Bódván megtartott közgyűlésen 1629. október 2-án kihirdetett armálist. Kapta Molnár Márton, testvére Gergely, továbbá Lengyel Gergely. Emberi tanúbizonysággal elégségesen levezették genealógiájukat.1 — Miklós Márton a fiaival, Mártonnal és Istvánnal, továb­bá testvérével Jánossal. Bemutatták az [L] Lipót király által Bécsben 1659. március 3-án kiadott, és Borsod vármegyében Szendrő mezővárosban 1661. április 8-án kihirdetett armá­list. Kapta Miklós Márton, általa [felesége] Vincze Margit, testvére János, valamint Nagy János, Gergely, Márton, és ennek fia Mihály. Elfogadták.1 2 — Nagy Péter. Bemutatta Borsod vármegye hiteles bi­zonyságlevelét nemeslevelének 1668. április 11-én Ónodban történt kihirdetéséről, mi szerint az armálist [I.] Lipót király adta ki Bécsben 1666. június 6-án. Kapta Ferencz Benedek, általa fiai, István és János, Koródi Gáspár, Sütő István, Nagy György és János, Kovács István és Bodnár János. A leszármazásukat tanúvallomásokkal bizonyították. — Szabó másként Bencsik Mihály és fia István. A genea­lógia levezetése hiányos volt, ezért részletesebb bizonyításra utasították. — Szőcz Mihály, Miklós és Márton. Bemutatták a II. Ferdinánd király által Bécsben 1634. május 6-án kiadott, és Nógrád vármegyében 1635. szeptember 17-én, továbbá Gömör vármegyében Pelsőc mezőváros törvényszékén 1652. május 28-án kihirdetett armálist. Kapta Szőcz István, általa Mihály, András, István, György, János, Gergely, másik Mihály, Dorottya és Zsófia. Az igazolok hiteles tanúvallomásokkal bizonyították, hogy régóta használják a nemesi jogokat.3 Arló — Csépányi István és Menyhért. Bemutatták a II. Fer­dinánd király által Sopronban 1625. október 17-én kiadott, és Borsod vármegyében, Boldva faluban 1626. január l-jén publikált armálist. Kapta Chepannyi Lukács és felesége 1 A Miskolci járásban Miskolc mezővárosnál már szerepelt a család! 2 MNL BAZMI, IV-501/a. 7. kötet, 595, BOROVSZKY 1909, 230. 3 A család egyik ága Berentén is szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom