Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Hideg Ágnes: Dr. Zsadányi Guidó, a miskolci múzeum munkatársa (1924–1965)
446 Hideg Agnes 1. kép. Zsadányi Guidó vasúti igazolványa. (HÓM FN 13022) Fig. 1. The railway pass of Guidó Zsadányi. Szpj Zsadányi ennek is munkatársa volt, többször is írt a lapba. A családi archívumban létezik egy Megbízólevél, mely igazolja, hogy Zsadányi Guidó a lap belső munkatársa.4 Témáit a város mindennapjait érintő sürgető kérdésekből merítette, továbbgondolva és rámutatva a lehetséges megoldásokra is. Ilyen témái voltak az aszály sújtotta területek öntözésének a lehetősége, a megfelelő könyvtár felállítása, egyetem létesítése, de a városrendezés és a Népi Kollégiumok kérdései is érdekelték.5 1947-től 1954-ig munkahelye a Miskolc Városi Tanács; itt előbb mint fogalmazó, majd a tanácsok megalakulása után közlekedési ügyekkel foglalkozó főelőadó, ill. mérnöki munkát végző technikus dolgozott. Több elfogadott és díjazott újítása is volt, a kettősvágányú villamosút építésének irányításáért még miniszteri jutalomban is részesült. Legjelentősebb újítása a városi utak törzskönyvének felállítása volt, melyet Miskolcon be is vezettek, és az akkori Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Budapesten való bevezetését is javasolta. Az úttörzskönyv a település útjainak bázisadatait tartalmazta kartotékokra rögzítve. A kartotékon az utak adatai, állapota, igénybevétele, rájuk fordított kiadások, közművek s egyéb — 55 pontból álló — rovatsor állt. A módszert részletesen a Közlekedéstudományi Szemlében ismertette a szerző (ZSADÁNYI 1957, 210-217).6 1954- től Zsadányi Guidó a Miskolci Mélyépítő Vállalathoz, 3 A lap 1945-ben Miskolci Szabad S\ó néven indult, majd 1946 februárjától Északi Szabad Szó, később Hétfői Északi Szabad Szó lett a neve. 4 „Északi Szabad Szó” Szerkesztőségétől. MEGBÍZÓLEVÉL. Igazolom, hogy Zsadányi G. Géza miskolci lakos lapunknak belső munkatársa. Kérjük a hatóságokat, hogy tevékenységében támogassák. Miskolci Szabad Szó Kiadóhivatala, szerkesztő. Miskolc, 1946. szeptember 13. 5 Lásd Bibliográfia, 1946. év 6 Zsadányi Guidó által dedikált példánya a múzeum könyvtárában megtalálható (Ltsz,: 18232) majd a Miskolci Tervező Vállalathoz került. Minisztériumi engedéllyel mérnöki munkakört töltött be, mint önálló tervező a városépítész közvetlen munkatársaként városrendezési és közlekedési kérdésekkel foglalkozott. Miskolcot Arnót—Kassa felé szerette volna továbbépíteni, mintegy Miskolc-Felsőt kialakítani.7 Egyébiránt a városrendezés és műemlékvédelem témaköre is sokszor foglalkoztatta. Vákár Tibor építészmérnökkel együtt az országban — a múzeummal karöltve — elsőként alapították meg Miskolc Városképi- és Műemléki Munkaközösségét. A Munkaközösség ismeretterjesztő előadásokkal, rádióinterjúkkal, újságcikkek sorával tudatosította a miskolci lakosokban azoknak a történelmi emlékeknek a védelmét, amelyek a város történeti identitásának szerves részét képezték.8 Ennek a közös munkának egyik legmeghatározóbb eredménye a Diósgyőri vár „megmentése” volt. Erről szólnak a Vákárral együtt, ill. önállóan írt cikkei, de erről tanúskodik 1953-ban a vár udvarán tartott előadása,9 következő évben pedig egy önálló kötet megjelentetése a várról, amiben Zsadányi lektorként közreműködött. A figyelemfelhívó írások hatására a várban a legeltetést betiltották, a falak bontását és a kövek elszállítását pedig megakadályozták.10 * 1955-ben már így számolt be az eredményekről az Idegenforgalmi Tájékoztatóban: „Miskolc legszebb műemléke, a Xllri százában épült diósgyőri vár, Nagy Lajos király egyik kedvenc tartózkodási helye. A múlt év végéig gazdátlan volt. A városi tanács ekkorfelismerve azf az értéket, mely egy fejlődő nagyváros közepén fekvő középkori várban rejlik, gondozásába vette a várat, mely addig kecskelegelő és a diósgyőri gyerekek harci játékainak színhelye volt. Ezzel csaknem egy időben az Építészeti Tanács állagmegóvási munkákat kezdett meg, hogy a pusztulást megállítsa, illetve legalább lassítsa. Azóta is folynak ezek a munkák, melyek azonban — a feladat méreteinélfogva — még csak előkészítő jellegűek. A következő évben kerül csak sor olyan munkák elvégzésére, melyek már a látogatók számára is élményt jelentenek. A vártornyot használható állapotba helyezik (vármúzeum), kőtárat létesítenek, a viges árkot helyreállítják és végül a vár közvetlen környékén létesülő *diósgyőri liget*- ben bizy tosítani kívánják az üdülés és pihenés mellett (strandfürdő 22 C°-os vízyel, parkokkal stb.) a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését is. Több ezer személy befogadására 7 Szlabóczky Pál szóbeli közlése nyomán (2012). 8 Vákár Tibor: Iratok. www.miskolcigaleria.hu/Dokumentáció és Adattár (2014. 12. 31.) 9 HÓM RégAd 596-68 (101 d.) 10 Vákár Tibor: Iratok. www.miskolcigaleria.hu/Dokumentáció és Adattár (2014. 12. 31.)
