Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Történettudomány - Bodnár Mónika: Adatok a miskolci németek történetéhez és kultúrájához, különös tekintettel a 18. századi evangélikus németekre
Adatok a miskolci németek történetéhez és kultúrájához... 337 megtelepedés legegyszerűbb módja az volt, ha találtak maguknak egy özvegy mesternét, akit feleségül vettek. A felsorolt esetek számos ilyen példával szolgálnak. NEMZETISÉGEK KEVEREDÉSE Az anyakönyvi bejegyzésekből arra következtethetünk, hogy a 18—19. századi, rendkívül sokszínű miskolci társadalomban az egyes nemzetiségek nagyon korán, gyakorlatilag ideérkezésüket követően egy-két generáción belül keveredtek, s ez leginkább a vegyes házasságokban mérhető. Erre a megállapításra leginkább a családnevek vizsgálata alapján juthatunk, bár le kell szögezni, hogy ez a módszer sok bizonytalanságot hordoz magában. Pl. 1785-ben kötött házasságot nemes Czékus József, gömörpanyiti születésű arnóti evangélikus tanító Susanna SchmidáeX, a miskolci, néhai Philip Jacob Schmid chirotecarius (kesztyűkészítő) és Kosina Kuinschfeld lányával.54 A kuntapolcai előnevet viselő Czékus ismert gömöri nemes család, a hagyomány szerint kun eredetű (FORGON 1997, 168 és 172.). Ebbe a családba ment férjhez a darmstadti felmenőkkel bíró Zsuzsanna.55 Szintén a vegyes házasságra példa David Kirchhoff tűkészítő és Elisabetha Boros házassága. Dániel nevű 5 éves kisfiúk 1786-ban hunyt el.56 Kosina Kirchhoff pedig a Pepich családba ment férjhez.57 A Pepik/Pepich családnév szláv hangzásúnak tűnik, bár a miskolci egyházalapítók névsorában a németek és a szlovákok (tótok) között is előfordul (ZELENKA 1883, 11—13). Mint fentebb láttuk, a Kirchhoff család egy generációval korábban a szászországi Zwickauból származott Miskolcra.58 A Túróc vármegyei Blatnicáról (Blatnica, Szovákia) Miskolcra származott Georgius Chilo sutor (varga) Susana Kleint, Joannes Klein és Susanna König leányát választotta házastársnak.59 A Pozsonyból (Bratislava, Szlovákia) származó Joannes Theophilius Brandtner Susanna Markovitsot vette nőül.60 Kosina Reich előbb Andreas Csajka, majd az ő halála után Andreas Gazdik csizmadia felesége lett.61 Catharina Probstner, Joannes Glatz özvegye Joannes Wendrinszky miskolci csizmadiához ment feleségül.62 A példákat tovább lehetne sorolni, de talán ennyi is eléggé meggyőző. Ezt a fajta etnikai keveredést még tovább fokozta, hogy a városba érkező németek egy 54 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1785. jan. 26. 55 Ev. ház-i ak. 1785. jan. 26; 1786. máj. 25. 56 Ev. tem-i ak, Miskolc, 1786. 57 Ev. ház-i ak, Arnót, 1778. nov. 18. 58 Ev. tem-i ak. 1785. 59 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1790. aug. 30. 60 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1791. máj. 23. 61 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1794. jan. 7. 62 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1794. jan. 23. tekintélyes része nem Poroszországból vagy a Német Birodalomból, hanem a szintén soknyelvű és színes etnikumú felső-magyarországi városokból érkezett, akiknek egy része — a családnevekből ítélve — már eleve vegyes házasságból származott, tehát a nációk közötti keveredés már az előző generációra is jellemző volt. Ezt tapasztaljuk az alábbi táblázat adatait áttanulmányozva. Az I. sz. táblázat adataiból többfajta következtetés is levonható. Egyrészt következtethetünk Miskolc és a felső-magyarországi városok intenzív kapcsolatára, ahonnan számos fiatal mester érkezett Miskolcra, s ezzel párhuzamosan gyakran előfordult, hogy a miskolciak onnan házasodtak, vagy oda mentek férjhez. Másrész jól példázza az ottani városokban már korábban elkezdődött etnikai keveredést is. Például a késmárki (Kezmarok, Szlovákia) származású Daniel Schwardtnert németnek gondolnánk, de édesanyja — nevéből ítélve — nem lehetett német. Vagy a lőcsei Maria Banschendorffer, akit neve után szintén németnek gondolnánk, de az ő édesanyja szintén nem német, hanem lengyel lehetett. Vagy a kassai (Kosice, Szlovákia) Andreas Kadlédesanyja, Susanna Platske, valamint a Szepes megyei gerlachfalvi (Gerlsdorf, Gerlachov, Szlovákia) Joannes Kimer kerékgyártó édesanyja, Susanna Ganovszky szintén szláv származású lehettek. Melicher Záhorszky wagendrüsseli (Merény, Vondrisel, ma Nálepkovo, Szlovákia) mészárosnak az édesapja lehetett szlovák, de az édesanyja, Susanna Kieffer valószínűleg német. De nagy valószínűséggel nemcsak a felföldi városokból, hanem más vidékekről is érkezhettek olyanok, akiket nevükből ítélve németeknek hihetnénk, de már akár kettős identitással is rendelkezhettek, mert vegyes házasságból származtak. Ilyen lehetett pl. a gálosi (Gols, Burgenland, Ausztria) származású Joannes Swecsg Andreas Swecz és Maria Kováts fia, aki Miskolcon Kotsis Erzsébettel kötötte össze életét.63 Josephus Lichtenstein, Michael Lichtenstein nagykőrösi vaskereskedő és Szathmári Mária fia nagykőrösi szabóként nősült Miskolcra, s vette nőül Susanna Brumert, Martin Brumer miskolci rhedarius (bérkocsis) és Susanna Schmid leányát.64 De arra is van példa, hogy miskolci magyar iparos német feleséget hozott magának, mint pl. Párkány András pectenarius (fésűs), aki Kaltenbach Zsuzsannát, Fleischer Mihály ömlödi(?) sartor (szabó) özvegyét vette feleségül.65 63 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1787. jan. 22. 64 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1789. márc. 16. 65 Ev. ház-i ak, Miskolc, 1785. ápr. 11.
