A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Közlemények az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára - Nagy Gábor: Halmay Béla miskolci polgármester háborús levelei

472 Nagy Gábor KÁRPÁTI TELI CSATAK 1915. TERV DANKL KRAKKAU JOSEF \ \ ■rni . LEMBERG PRZEMYSL FERDINAND^ / 1 ^STRYJ BOROEVIC v^UZSOK EPERJES .BÜKUC¥K'\ KASSA * V MUNKÁCS , LINSINGEN M .SZIGET .STANISLAU I \ fTATÁR -HÁGÓ V \ PFLANZERBALTIN v/|DORNA-WATRA 9. kép. Vázlat a Przemysl felszabadítására irányuló téli kárpáti csatákról, 1915. (A térkép forrásához lásd: Ajtay-Csapody é. n. 288.) visszafoglalta az Uzsoki-hágót és környékét, és szá­mos heves orosz támadás ellen február, március, ápri­lis hónapban meg is védte. A 3. hadsereg első kísérlete Przemysl felmentésére nem sikerült, de megállította a nagyszabású orosz támadást a Dukla-szoroson ke­resztül. A hadsereg jobb szármának sikere az uzsoki hágónál és Lutowiska környékén azt eredményezte, hogy az oroszokat végül Mezőlaborc környékén meg lehetett állítani. MÁSODIK KÍSÉRLET PRZEMYSL FELSZABADÍTÁSÁRA 1915■ február 27■ — március 15. A támadás Baligrod irányába kezdődött, ahol a leg­rövidebb volt a távolság a frontvonal és Przemysl között. Csapataink azonban sem itt, sem a jobb szár­nyon Turka város irányába nem tudtak elég gyorsan tért nyerni. Március 1-én a Tersztyánszky-csoportot megerősítették a pozsonyi 14. hadosztállyal, hogy a támadásnak lendületet adjanak. Egyidejűleg azonban az oroszok is jelentős erő­sítést kaptak, következésképpen előrehaladásunkat határozottan megállították. Az oroszok azonban nem elégedtek meg a védekezéssel, hanem számbeli fölényük tudatában támadást indítottak a Tersztyánszky-cso- port ellen, és annak jobb szárnya a hősies küzdelem ellenére hátrálni kényszerült. A 2. hadsereg harcai az Uzsoki-hágótól a Solinka patakig — hogy támogas­sák a fő offenzívát — sem tudtak a helyzeten javítani. Csapataink az állandó harc következtében kimerültek, a kemény téli időjárás miatt kifáradtak, és egyáltalán nem tudtak jelentős eredményt elérni. A hatalmas veszteségek következtében a kimerült csapatok állo­mánya állandóan csökkent. A tűzerő negyedére, ese­tenként nyolcadára csökkent. Elérkezett március 15, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Przemyslt többé nem lehet felszabadítani. A Főparancsnokság leállította az offenzívát. „Hot hónapig lenni körüljárt várban, állandó harcban, folyto­nos életveszélyben és nem tudni: mi történik otthon a családdal, nem kapni semmi hírt róluk, sem levelet, sem levelezőlapot, se sürgönyt-semmit— eyen ment keresztülPrzemysíben 120 000 ember. [...] Csomagjaink, a sok téli ruha, fehérnemű, a jó- szjvű szeretetadományok mind kint rekedtek, egy darab sem jutott hozzánk. Októberben, novemberben a San- menti csata alatt olyan rövid ideig volt nyitva a vár, hogy ilyesmire nem gondolhattak, sokkal fontosabb volt, hogy az élelmiszer szállító vonatok bejöjjenek, mint a mi leveleink, csomagjaink. Bár azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom