A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Történettudomány - Bodnár Tamás - Kovács-Veres Tamás Gergely: Borsod vármegye Szendrői járásának nemességvizsgálata 1724-1730 (Forrásközlés)
260 Bodnár Tamás—Kovács-Veres Tamás Gergely — Debreczeny Márton, István, János és László bemutatták I. Lipót király 1657. május 31-én kiadott és Borsod vármegyében, Szendrő mezővárosában 1659. január 15-én kihirdetett armálisukat, amelyet Debreczenyi Mihály és ő vele testvérei, Debreczeni István, Márton és György, továbbá Horvát László kaptak. Fiaival együtt bemutatták az armálist, melyet elfogadtak.41 — Farkas Ferenc és Péter, II. Ferdinánd király, Sopron városában, 1622. augusztus 2-án kiadott, és Gömör vármegyében, Gömör mezővárosban 1623. május 11-én kihirdetett armálisával igazoltak. Címerszerzők: Farkas Pál, rajta keresztül felesége Jakab Katalin és fia Tamás. A család leszármazását a címerszerzőktől bizonyítani kell.42 — Kazai István és Mihály, III. Ferdinánd 1654. október 4-én, Bécsben kiadott, és 1657. június 1-jén Borsod vármegyében, Ónod mezővárosban kihirdetett nemeslevelével igazoltak. Ezt Kazai Lukács, rajta keresztül testvérei, István, Péter és Bálint, Sulyok János és István, Palócza András, nemkülönben Kovács Mihály, István és Péter nyerték. Emberi bizonysággal kellőképpen tanúsított, a leszármazást elfogadták.43 — Kis Pall János bemutatta Abaújvár vármegye közgyűlésének Kassán 1727. május 6-án kelt hiteles bizonyságlevelét, melyet Kis Pali Andrásnak, Györgynek és Jánosnak adtak ki, miszerint őket hitelre méltóan igaz és kétségtelen nemeseknek ismertek el. Mivel Kis Pali |ános maga az igazoló, ezért elfogadható.44 — Mező István a bizonyítási iratok között, amelyeket Torna vármegye adott ki, armálisát is bemutatta. Eszerint II. Ferdinánd király 1630-ban Mező Balázs és Péter részére armálist adományozott, amelyet 1645-ben Torna vármegye hirdetett ki. Mező István tanúkihallgatásokkal bizonyította leszármazását Mező Péter nemességszerzőtől.45 — Szabó István Hegymegről, egy I. Lipót király által Laxenburg várában 1695.46 június 10-én, Szabó Gáspárnak rajta keresztül az előbb mondott bizonyítónak, Istvánnak, Jánosnak és Györgynek, nemkülönben másik Szabó, más41 Borovszky 1909. 230.; MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. VII. 442.; Csoma 1897. 168. 42 Lásd Csoma 1897. 189. 43 Borovszky szerint az adomány napja október 14. Palóczi néven említi az adományozottat, illetve Kovács Pétert nem említi. BOROVSZKY 1909. 227.; A jegyzőkönyvben Borovszkyhoz hasonlóan Pálóczy az adományozott, illetve Péter nevét nem találjuk bejegyezve. MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. VII. 359. 44 Csoma szerint az armálist II. Ferdinánd adományozta Bécsben, 1625. március 8-án Kispál Jánosnak és testvéreinek, Balázsnak, Mártonnak és Istvánnak. Csoma 1897. 337.; Borovszky szerint az 1625. március 8-án kiadott armálist Kaptáry János, neje Veres Ilona, fiai, István és Bálint, valamint Kispál Boldizsár, Márton, János és István nyerték. Borovszky 1909.210. A kihirdetés Aszalón történt 1625. május 7-én. MNL. BAZ. MLt. IV-501/a. IV. 652. 45 Czobor 1910. 218. szerint Mező Balázs és testvérei, János és István II. Ferdinánd királytól Pozsonyban 1630. május 16-án kaptak armálist, amelyet 1643. november 19-én hirdetett ki Torna vármegye. 46 Az évszám helyesen 1693. Csoma 1897. 664. ként Kis Istvánnak, és egy harmadik Istvánnak is, aki Be[...] másként Szabó vezetéknevű és vér szerint való testvére számára kiadott armálissal igazoltak. Ezt Kassa városában hirdették ki 1693. július 20-án. Az adományos tanúsította magát.47 — Vincze Ferenc Hegymegről és János Cserépről, az I. Lipót király által 1659-ben Vincze Imrének és vele együtt Vincze Mihálynak és Jánosnak kiadott, 1659-ben Szabolcs vármegyében kihirdetett címeres levéllel igazoltak. Mihály fiai, akik először Zemplén vármegyébe, aztán Borsodba költöztek, majd Ferenc hegymegi nemes bizonyított.48 Kaza — Katona István bemutatta Gömör vármegye Pelsőc mezővárosában, a nemesi közgyűlésen 1728. április 7-én kelt hiteles bizonyságlevelét, amellyel elégséges módon igazolta kétségtelen nemességét. — Puskó György a fiaival, Istvánnal és Andrással bemutatták Borsod vármegye bizonyságlevelét, amelyet a Szendrő végvárában tartott szedrián 1663. február 28-án adtak ki a nemeslevél kihirdetéséről. Utóbbit I. Lipót császár Bécsben 1662. március 2-án adományozta Nagy Gergelynek, és általa feleségének Tót Erzsébetnek, Pusko Jánosnak, Dienes Miklósnak, Fureszi Péternek és Jánosnak, valamint Molnár Andrásnak. A tanúvallomásokról szóló levélben levezeti a leszármazását az adományos Puskó Jánostól, amit elfogadtak.49 Ládbesenyő — Bajnok István a testvérével, Istvánnal egy III. Ferdinánd király által Pozsonyban 1638. március 20-án kiadott, és Torna vármegyében, Torna mezővárosban 1639. március 30-án megtartott szedrián kihirdetett armálissal igazoltak, amelyet Bajnok György és felesége Zsófia, fiai István és György nyertek. Nevüket és nemesi jogaikat megtartották, jó családból valók, ahogy korábban, most is elismertetnek.50 — Képes István bemutatta bizonyságlevelét az armális kihirdetéséről, amely Borsod vármegyében Ónod mezővárosban 1668. április 11-én történt. A nemeslevelet Bécsben 1668. január 23-án Thamas Mihály és felesége Gall Erzsébet, nemkülönben vér szerint való testvére Thamas Jakab, továbbá Képes Péter és Monar másként Sebő György nyerte. Hogy Képes Péter volt az adományos semmi kétség.’1 47 A kihirdetés dátumát leíró egyházi ünnep töredékesen szerepel a vizsgálati jegyzőkönyvben. A fenti dátum a legvalószínűbb időpont. 48 A szakirodalom nem ismeri. 49 Borovszky szerint Fűrészi Péter a pontos név, illetve Molnár András nem szerepel az adományozottak között. Borovszky 1909. 233. Ezzel szemben a vármegyei jegyzőkönyvben ugyancsak ékezet nélkül, „Fureszi” név található, viszont Molnár András nevét megemlíti. A kihirdetés dátuma és helye a jegyzőkönyvi bejegyzés szerint 1663. január 24., Ónod mezőváros. MNL. BAZ. MLt. IV-501 /a. VII. 742. 50 A szakirodalom nem ismeri. 51 A Thamás családra vonatkozóan lásd: Forgon 1909. II. köt. 304-305.
