A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben

136 Hajdú Melinda egyik sírban valószínűleg Mátyás-kori csizma francia­kapcsokkal díszített maradványára, illetve gyékény­vagy fakoporsó részletére bukkantunk. Novajidrány—Farkasordító (Miskolczj Melinda) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igaz­gatóság Novajidrány község Önkormányzatának meg­bízásából szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan 2011. december 8—15. között régészeti próbafeltárást végzett a területen. A lelőhelyet Szörényi Gábor András azo­nosította örökségvédelmi hatástanulmány készítése során 2011-ben. A próbafeltárást a Bársonyos-csator­na keleti oldalán végeztük el. A csatorna nyugati olda­lán, a lelőhelyhez tartozóan egy, a környezetéből kissé kiemelkedő dombocska figyelhető meg. Az általunk vizsgált területen hat gödör és egy - feltételezett ­karám részét képező cölöplyuksort azonosítottunk. A humuszolás során bronzkori kerámia és patics ke­rült elő. A felszínt téliesítettük, régészeti feltárására 2012-ben kerül sor. A próbafeltáráson Galkó József és Páll Gergely vettek részt. Novajidrány—Terpesz Sdet (Miskolczj Melinda) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igaz­gatóság Novajidrány község Önkormányzatának meg­bízásából szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan 2011. december 8—15. között régészeti próbafeltárást vég­zett a területen. A lelőhelyet Szörényi Gábor András azonosította örökségvédelmi hatástanulmány készíté­se során 201 l-ben. A próbafeltárást a Bársonyos-csa­torna keleti oldalán végeztük el. Az általunk vizsgált területtől kb. 150 m-re keletre egy, a környezetéből jelentősen kiemelkedő dombocska található. A terü­leten a humuszolás során igen nagy mennyiségben je­lentkezett őskori kerámia, patics és néhány kőeszközt is találtunk. A lehumuszolt felszínen egy árok, egy ház, egy gödörkomplexum és négy gödör foltja je­lentkezett. A felszínt téliesítettük, régészed feltárására 2012-ben kerül sor. A próbafeltáráson Galkó József és Páll Gergely vettek részt. Parasznya—Kó'lyuk I. -barlang (Szplyák Péter) 2010. december—2011. június között az illegális be­ásásokat megszüntető rehabilitációs munkák és a meg­lévő lezárás cseréje kapcsán régészeti megfigyelést és geodéziai felméréseket végeztünk. Eközben régészeti, őslénytani leletek in situ nem kerültek elő, másodla­gos helyzetben lévőket azonban nagy mennyiségben sikerült begyűjteni. A Herman Ottó Múzeumba be­szállított leletanyag kisebbik része őskori kerámia a neolitikus bükki kultúra, a bronzkor, a kora vaskor, valamint a császárkor idejéből, nagyobbik hányada ősállatcsont. Ez utóbbiban egyértelműen a barlangi medve (Ursus spelaeus) maradványai dominálnak. Munkatársak: Honn Szabolcs, Kalászdi György, Nagy Zoltán, Szalacsi Klára. Padostyán—Keformátus templom (Miskolczj Melinda) 2011. június 28—30. között a radostyáni reformá­tus harangtorony felújításához és helyreállításához kapcsolódóan végzett Igazgatóságunk régészeti meg­figyelést. A tervezett vasbeton gerenda 3 m hosszú, 70 cm széles területén 40 cm mélyen emberi csontok jelentkeztek. A megelőző feltárás során több 14—17. századi temetkezés nyomát tudtuk megfigyelni. A váz­maradványok erősen bolygatottak voltak, anatómiai rendben csupán egy E—D-i tájolású felnőtt és egy Ny— K-i tájolású gyermek sírját találtuk. A 4—6 éves kislány fején rugóspárta nyomait találtuk, sírja közelében egy rozettákkal ellátott pártaöv maradványai kerültek elő. Sájógalgóc— Vár-hegy (Szörényi Gábor András) A Sajó-völgyi huszita várak PhD projekthez kap­csolódóan szondázó feltárásokat végeztünk a várban és az alatta elhelyezkedő sarkantyúhelyzetű kiszögel­lésen. Ez utóbbiról kiderült, hogy egy természetes magaslat, melyet őrhelykén/lőállásként használtak, de nem a történeti korokban, hanem a II. világháborúban. A várban nyitott kutatóárkokban egy egyszerű, palánk­kerítéssel övezett, kis alapterületű erődítést találtunk, benne egy a 13. század végén leégett cölöpszerkezetű, agyaggal tapasztott falú házzal. A házomladékban lévő több nyühegy talán egy ostromra utal, melynek során az épület is elpusztult. Az omladékot a várhegy egy későbbi periódusában egy mély gödörbe húzták, ezzel megtisztítva a területet. A tereprendezést a források által is megemlített huszita megszállás idejére tehetjük, ami feltehetőleg nem lehetett több egy-két napnál. Sajóivánka-Vár (Szörényi Gábor András) A Sajó-völgyi huszita várak PhD projekthez kap­csolódóan szondázó feltárásokat végeztünk az objek­tumban. A sarkantyúhelyzetű, árokkal védett területen öt kutatóárkot nyitottunk, de érdemleges objektumot nem azonosítottunk. A védelmet mindössze az árok és az árokból kihányt földből emelt sánc jelentet­te, egyéb objektumot nem találtunk. A létesítését az Árpád-korra keltezhetjük, az előkerült csekély 13. századi leletanyag alapján. Helyzetét tekintve a vadnai vár előretolt védműve lehetett, melyet talán a Vadnát

Next

/
Oldalképek
Tartalom