A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

IRODALOMTÖRTÉNET - BÉKÉSI Gábor: Regős Sándor (1917-2002) költészete

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LI (2012), 199-214. REGŐS SÁNDOR (1917-2002) KÖLTÉSZETE Békési Gábor Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: Szinte csak a véletlennek és az örökösök nagylelkűségének köszönhető, hogy teljes egészében megismerhetjük Regős Sándor miskolci író és költő művészi hagyatékát. Vajon hány hozzá hasonló rejtőzködő, nyilvánosságtól elzárt, íróasztalfióknak alkotó szerzőnk lehet még, akik nélkül a „miskolci irodalom" fogalmát nem definiálhatjuk? A 10 éve elhunyt író életútjának és lírájának legalább részleges bemutatása ugyan nem adhat megnyugtató választ a kérdésre, de felvillantja azokat a mélyben rejtőző értékeket, amiket eddig nem ismertünk, és talán soha meg nem ismerhetünk igazán. Kulcsszavak: miskolci irodalom, 20. század, költészet, életút „Van-e miskolci irodalom?" — tette fel a kérdést Porkoláb Tibor immár másfél évtizeddel ezelőtt (PORKOLÁB 1996, 27-37). Lehetséges-e objektíven válaszolni, ha a kérdés mindkét logikai halmazának (nevezetesen a „miskolci" és az „irodalom") kritériumrendszere is kérdéses? Megismerhető-e voltaképpen a miskolci irodalom? Egyáltalán szükségünk van-e (legalább nekünk, miskolciaknak) a miskolci irodalomra? Megteszünk-e minden tőlünk telhetőt, hogy a „bujkáló"

1 miskolci irodalom is megmutathassa magát — a múltját és jelenét — a nagyközönség előtt, és nem viseltetünk-e vele szemben már ismeretlenül is negatív előítélettel? Amíg mindezt nem tisztázzuk magunkban őszintén, addig bizonyosan nem is lesz miskolci irodalom. A Csorba Zoltán által összegyűjtött „identitásproblémákkal" küszködő miskolci literátorok vegyes társasága önmagában valóban nem jelent irodalmat, még kevésbé irodalmi életet. Minden hibájával együtt is csupán Lévay József és Sassy Csaba jelentené a miskolci irodalmat? Meglátásom szerint sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a miskolci irodalom rejtőzködő, fel-felbukkanó búvópatak. Egy különös, látszólag meg-megszakadó hagyomány, ami rendkívül nehezen 1 LŐCSEI Elemér: Hol bujkálnak a miskolci írók?!, Miskolc (független politikai hetilap), II. évf., 4. szám, 1937. jan. 25., 2. old.; DEMETER Géza: Hol bujkálnak a miskolci írók?, Miskolc (függeden politikai hetilap), II. év£, 5. szám, 1937. febr. 1., 3. old.; VIHAR Béla: Vannak-e miskolci írók? - Létezik-e miskolci irodalom!?, Miskolc (függeden politikai hetilap), II. évf., 7. szám, 1937. febr. 15., 3. old. körülhatárolható és leírható — nem véletlen, hogy olyan hatalmas és buktatókkal teli vállalkozás jó miskolci irodalomtörténetet írni.

2 Ismeretlensége kihívás a felfedezésére, miközben — hasonlóan a mélytengeri élőlények kutatásához — a felszínre hozott furcsa egyedek szinte azonnal elpusztulnak a kezünkben. Véleményemet alátámasztandó dolgozatomban egy olyan miskolci költőt szeretnék bemutatni, akinek létezéséről sem én magam, sem az értő közönség korábban szinte semmilyen információval nem rendelkezett. Egy valóban „csendes, befelé égő" (KÁRPÁTI 1989, 72), mélységesen rejtőzködő, szerényen elhúzódó költőt és versvilágát. Legfigyelemreméltóbb szövegeit az 1950—1960-as években, a 20. század emberpróbálóan nehéz két évtizedében írta, kortársak biztató tekintete nélkül, egyedül a klasszikusok kezét fogva. Szövegei nemcsak hogy megérdemlik a nyilvánosságot, hanem egészen új oldaláról világítják meg Miskolc 20. századi irodalmát. A HAGYATÉK BEKERÜLÉSE 2006-ban kereste meg Putnoky Istvánné — Edit néni — a Herman Ottó Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményét azzal a szándékkal, hogy édesapja, néhai Regős Sándor miskolci költő irodalmi hagyatékát ajándék címén átadná a múzeumunk tulajdonába, lehetővé téve ezzel az anyag kutathatóságát a nagyközönség szá2 Lásd: Új Holnap (47. évf.), 2002/4. szám, 81-131.; http://galeria.olh.hu/holnap/uj/archívum.htm

l (Letöltés időpontja: 2012. szeptember 1.)