A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 365-339. KÜLÖN ÉS EGYÜTT ABAÚJ ÉS TORNA VÁRMEGYE EGYESÜLÉSEI Szalipszki Péter* "Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: A történelmi Magyarország közigazgatási egységei, ugyanakkor a rendek szereplésének terepei a vármegyék voltak. Az idő múlásával szeparációk és egyesülések is jellemezték a vármegyék történetét, melyeket név- és területi változások kísértek. Ezeket vesszük számba Abaúj és Torna vármegye esetében. Kulcsszavak: vármegye, egyesítés, szétválás A királyi vármegyék nemesi vármegyékké alakulása, történelmi vármegyéink területi megformálódása a 13. század végén és a 14. század elején ment végbe. Bőséges irodalma van e kérdéskörnek, ehelyütt csupán a tényt rögzítjük: ebben az időszakban alakult ki nagyjából-egészéből Abaúj és Torna vármegyének az egész középkorban ismert területiigazgatási egysége is.

1 Jelen dolgozatunkban e két vármegye egyesüléseit, vagy inkább egyesítéseit és szétválásait, ezek hátterét és megnyilvánulásait vesszük számba. 1 A vármegyék kialakulására vonatkozó bőséges irodalomból Györffy György és Kristó Gyula munkásságát tekintjük a legalapvetőbbnek: GYŐRFFY 1959; GYÖRFFY 1963-1998 (Abaúj megyére Györffy gigantikus művének I. kötete vonatkozik. A megyék abc-rendjében készült munka Pozsony vármegyével ér véget, sajnos a szerző halála miatt elestünk attól, hogy a feldolgozási szisztéma szerint nemsokára soron következő Torna megye Árpád-kori történeti földrajzát is lapozhassuk.); KRISTÓ 1988; A területünkre konkrétan vonatkozó írások közül CSORBA 1983, 2002; PALÁDI-KOVÁCS 1996 és RÉMIÁS 2002 munkákat említjük. Az egyesítéseknek a központi kormányzatok részéről történő kezdeményezésében nyilvánvalóan szerepe lehetett annak is, hogy történelmi vármegyéink legkisebbike Torna volt. A két vármegye első egyesítése II. József király nevéhez fűződött, 1785. március 18-án keltezett rendelete más intézkedések mellett megszüntette Torna vármegyét és beolvasztotta Abaúj vármegyébe, melynek ezután a volt Torna megye az 5. járása lett. Ugyanezen rendelet értelmében: „...a megyei és szab. kir. városi hatóságokat feloszlatták. A megyei főispánok megszűntek. ... Az ország több (tíz)

2 kerületre osztatott..., (a Tornával egyesített) Abaúj vármegye a kassai kerületbe jutott, melyet kívüle Zemplén-, Sáros- és Szepes vármegyék alkottak7 (SZIKLAY-BOROVSZKY 1896,520) Érdekes, hogy a király Borsod megyét PestBudai kerületbe osztotta be. A kassai kerület 2 A továbbiakban a dőlt betűs idézeteken belül zárójelben, álló betűvel írt szakaszok a szerző szövegértelmezést megkönnyítő megjegyzései, kiegészítései.