A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - GÁL-MLAKÁR Zsófia: Tomori Pál, Benkner János és a sajókazai pasztofórium lehetséges kapcsolatáról.
276 Gál-Mlakár Zsófia Az idősebb Benkner az évkönyv szerint 1528-ban, Lucas Hirscher városbíró, Johannes Fuchs tanácsos, Nicolaus jegyző és más brassói polgárok társaságában Prágába utazott, hogy Ferdinánddal megerősíttesse Brassó kiváltságait. A deputáció és különösen Benkner számára az események a feladat sikeres lezárása ellenére tragikus fordulatot vettek, mert a krónika szövege szerint „...a hazafelé vezető úton gonosztevők törtek rájuk, akik megölték Hans Benknert. Johannes Fuchs a városbíróval és a többiekkel lovon elmenekült." (OSTERMAYER 2005, 24). Apja váratlan halála után az iíjabb Benkner, amint az eseményekből és a fent leírtakból kitűnik, remekül vitte tovább a család üzleti ügyeit, öregbítette annak hírnevét, megőrizte hatalmi pozícióját és vitte sikerre új vállalkozásait. Visszatérve Tomorihoz, talán ő maga is befektetett a vagyonos, Brassó legrégibb polgári családai között számon tartott, Benknerek kereskedelmi üzleteibe. Brassói kereskedők bonyolították főként az ebben az időben a Havasalföld és Moldva irányából a Magyar Királyságba érkező nyers és félkész termékek, valamint a fejedelemségekbe kivitt iparcikkek árucseréjét (GRANASZTÓI 1972, 356). Az idősebb Johannes Benkner pedig a szerencsésen fennmaradt 1503-as huszadjegyzék tanúsága szerint jelentős mennyiségű borsot hozott be rendszeresen, hogy aztán a nagyváradi, debreceni és budai vásárokat látogatva posztó- és fémiparcikkeket (késeket) vásároljon és vigyen ki a két fejedelemségbe (PACH 1978, 1035). Feltehetően tagja volt a városi vagyonos kereskedőkből szerveződött societas magnának is. PROBLÉMÁK A SAJÓKAZAI PASZTOFÓRIUM CÍMERÉNEK AZONOSÍTÁSÁBAN Az idősebb Benkner és Tomori közötti kapcsolat érdekes szála vezet ahhoz a megyénkhez kötődő kiemelkedő reneszánsz művészeti emlékhez, amelyet a szakirodalom Tomori Pálhoz köt, de ennek megnyugtató bizonyításával máig adós maradt (JOÓ 1988 243-256; KAZARECKI 2004, 142-144; SIMON 2002, 105-126; GYULAI 2008, 27). A sajókazai pasztofórium 1 0 néven ismertté vált faragott vörösmárvány reneszánsz szentségtartó készíttetőjének személye a kutatás számára eddig is számos fejtörést okozott. A pasztofóriumot Vargha László múzeumigazgató még 1950-ben hozatta a múzeumba (JOÓ 1988, 248), azonban sajnos nem tudjuk, hogy pontosan hol lelte fel. A legutóbbi, 2002-es falkutatás tisztázta, hogy a tabernákulum bizonyosan a sajókazai templom szentélyének északi falában került egykor elhelyezésre. 11 így újabb adattal egészült ki azon elképzelés, amely esetlegesen egy másik templom számára készített és a törökdúlás idején ide menekített emlékként tételezte a pasztofóriumot. 12 Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szentély falában található keretfészek alapján a pasztofórium ma hiányzó lezáró oromzata háromszög alakú timpanon lehetett (SIMON 2002, 111). A hazánkba Firenzéből idekerült első reneszánsz tabernákulumok mintáját követve ez a 1 0 HOM ltsz.: 82.1.1. — A pasztofórium szót a magyar nyelvben az Oltáriszentség őrzési helyeként használták a tabernákulum elődjeként. Eredetileg a szír templomokban a templom szentélyét körülvevő kamrákat, illetve a 4. századtól a keresztény templomok mellékhajóinak apszisához épült helyiségeket értették alatta, ahol a hívők a szentmisére hozott adományaikat adták át. Az eredetileg egy épület fülkéjeként ismert fogalom, lassan az Oltáriszentség őrzésére kijelölt építmény lett, melynek alakja és helye az idők folyamán változott. A középkorban és a reneszánsz idején a szentély falában erre kiképzett fülkét, illetve külön kis szentségházakat is készítettek, a 16. században azonban pápai rendeletre a főoltárra helyezték a tabernákulumot. (GERŐ 1984, 182; BANGHA 1933, 302) 1 1 SIMON Zoltán: Sajókaza református templom. Kutatási dokumentáció. 2002. — HOM RégAd, 3371-03. 209. dob. 1 2 Ezt a feltételezést Joó Tibor fogalmazta meg, amikor a pasztofórium sajókazai illetőségének kérdéseit próbálta megválaszolni (JOÓ 1988, 255), és később Simon Zoltán is lehetséges válaszként említette (SIMON2002, 111).
