A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Gál-Mlakár Viktor: „Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!" Megelőző régészeti feltárás a sajószentpéteri református nagytemplom körül

lehetséges időpontját is. 1367-ben Borsod megye comes-e mentelmi jogot adott a péteri Merth családnak, melyet kúriájában gyakorolhatott. Egy 15. század közepi oklevél alapján beazonosíthatóvá vált az épület helye is, amely az új piactér északi oldalának közepén állhatott.

1

5 A történeti adatok ismeretének fényében a templom építésére így az új piactér kialakításával és betelepülésével párhuzamosan, a 14. század közepén kerülhetett sor. Az 1438-ban, az addig a diósgyőri vár uradalmához tartozó királynéi birtokot a Pálóczi család kapja meg új adományként. A Pálócziak próbálják továbbfejleszteni a település gazdaságát, központi hely funkcióját. Talán az egyház védőszentjének ismeretében nem meglepő az sem, hogy a régi, Szent Péter-napi hetivásár mellett, Hunyadi János kormányzó 1446-ban éppen Szent Gergely pápa (március 12.) és Szent Miklós (december 6.) napját teszi meg a település új országos jelentőségű vásártartó napjává.

1

6 A néprajzi hagyományok szerint Szent Miklós ünnepére az adott évi bor minősége már nagy biztonsággal megállapítható, így az áru eladhatóvá, leköthetővé válik.

1

7 így nyerhet értelmet az a feltételezés, hogy az új piactér kialakítása és az új templom építése szoros összefüggésben lehet a szőlőtermelés, borkereskedelem fejlődésével, és az azt irányító kereskedőréteg megerősödésével is. Ezt az új kereskedelmi jogot és lehetőséget bővíti tovább adományában 11. Ulászló király, mikor 1505-ben a Pálóczi család hűségéért és Sajószentpéter „előremenetele végett polgárainak, és mindennemű lakóinak" az ország egész területére adó- és vámmenteséget biztosít, valamint felmenti őket a tized fizetése alól is.

1

8 A reformáció különböző irányzatai az 1530-as éveket követően jelennek meg Sajószentpéteren az új tanokat terjesztő, külföldön tanult prédikátorok (Szikszai Fabricius Balázs, Kakas György, Thuri Farkas Pál) hatására.

1

9 Korai templomukról sajnos pontos forrásaink nincsenek. Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek tudósítanak 1596-ból a Kiskassán jobbágyok adóterheiről, és szolgálatairól a református prédikátor irányába.

20 Egy másik forrás szerint 1666-ban a prédikátor háza még mindig a Kiskassán állt.

2

1 Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a 16. század közepén létrejött és gyorsan megerősödő református közösség először a település ősi templomát használhatta istentisztelet céljára. Az új piactér közepén álló templom ebben az időben talán még a katolikus közösség használatában lehetett. Az biztos, hogy 1543-ból még a település plébánosát említik forrásaink.

2

2 A települést és valószínűleg templomait is, a 16-17. század folyamán a török és tatár csapatok többször elpusztíthatták. Hadjárataikra biztos forrásaink 1555-ből vannak, amikor is Sajószentpéterről 125 embert vittek el rabszíjra fűzve. Hasonlóan Sajókaza esetéhez, a temesvári beglerbég 1567-es hadjárata, mely közvetlenül is érintette a Sajó völgyét, szintén jelentős károkat okozhatott a településen. Eger 1596. évi török megszállása véglegesen a kettős adóztatás zónájává, és ezáltal folyamatos török-tatár portyázások 15 Tóth 2009. 160. 16 1446: Df292813; Tóth 1994. 115. 17 Tóth 2003. 266. 18 Tóth 2007. 37-38. 19 Szabó 1984. 546. ill. Tóth 2003. 272. 20 Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára, Kgg. II. 6. nr. 6. 99-103. Paszternák István szíves közlése. 21 Tóth 2009. 164. 22 ETE 186. A 16. századi szóhasználatban mind a református lelkészt, mind a katolikus plébánost plcbanus-nak neveztek forrásaink. Ennek fényében egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy katolikus cs református, vagy csak tisztán református vallású közösség lakta-c Sajószentpétert. 226