A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

Szent Hedvig kultuszának viszonylagos ismeretlensége adhatja meg a választ, hiszen egy kevéssé ismert szent a katolikus egyház egyik első szentje, István mellett bizonyos értetlenséget váltott volna ki a lőcsei hívek körében, Árpád-házi Erzsébet viszont méltán képviselhette kései rokonát. Az arnótfalvi, jánóci és lőcsei oltárképek szentjei Szentek Oltárkép Szárnyak Oromzat Szűz Mária Arnótfalva/Jánóc Lőcse Szt. Erzsébet Lőcse/Arnótí'alva/ Jánóc Szt. Hedvig Arnótfalva Lőcse Szt. István első vértanú Lőcse Szt. Ilona (patrocínium) [Arnótfalva]* Lőcse Szt. Katalin (patrocínium) Jánóc Szt. Flórián Lőcse Szentkirályok (Szent István, Szent Imre) Arnótfalva Szt. Adalbert Arnótfalva „Modern" szentek Arnótfalva (Szt. Rókus) Lőcse (Szt. Bernardin, Szt. Elek) Mártír szentek Arnótfalva (Szt. Ágnes, Szt. Sebestyén, Szt. Luca vértanúk) Szt. Miklós Arnótfalva *A főoltáron Szepeshely A három Szent Erzsébet-hez köthető oltár ikonográfiái programjához meglepően hasonlít a szepeshelyi Szent Márton-egyház Mária halála-oltára szentjeinek közössége. Az oltár, amely minden bizonnyal 1489 után készült, hiszen Alamizsnás Szent János is megjelenik rajta, akinek relikviái Mátyás király jóvoltából 1489-ben kerültek