A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

követően gyakran időztek Zábláton,

7 sőt nemcsak időztek, hanem 1643-1660 között ott éltek, itt alakították ki magyarországi birtokközpontjukat. A nemesi kúria már házasságukat megelőzően, 1622-ben is megvolt, de ők építettek rá emeletet, s a mellette levő kápolnát is ők építették Lippay érsek idejében.

8 Thaly 1898-ban megjelent munkájában megjegyzi, hogy a babonás hiedelmek nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Érdekes körülményként említi, hogy a levélben emlegetett „lílekjárás" a zábláti kastélyban a mintegy 250 évvel korábban megépített kápolna és a benne celebrált szentmisék dacára sem szűnt meg, mert mint írja, a babonás tói köznép minduntalan kísérteteket lát ma is a kastélyban, melyek miatt a cselédek fölmondanak, mások pedig oda elszegődni sem mernek, noha e lélekjárásnak eredetét és semmi okát nem tudják adni még meséik sem. Hogy e babonaság oly régi keletű s annak a levéltár actái közt is van nyoma, a mi ott jártunkig senki nem gyanította.

9 3. A lőcsei fehér asszony szelleme az osgyáni várban A következő történet az osgyáni várhoz, annak egyik szárnyához kötődik: Anyám mesélte, hogy amikor még Pista bácsi felesége volt,

10 Dédesből gyakran átrándultak Osgyánba. Ilyenkor a vendégszárnyban szállásolták el őket. Egy ilyen alkalommal éjszaka anyám furcsa zajra ébredt. Felkelt és kiment a folyosóra, ahol egy furcsa, fehér ruhás alakkal találkozott. Nagyon megijedt, többet nem is engedte, hogy a kastélynak abban a szárnyában szállásolják el őket. Emlékezett rá, a régi öregek is mesélték, hogy abban a szárnyban kísért a lőcsei fehér asszony szelleme. Biztos volt abban, hogy vele találkozott. Meg azt is mesélte anyám, hogy a lőcsei fehér asszony, Korponay Jánosné Géczy Julianna vére festette meg annak a szárnynak az egyik falát, amit az évszázadok során hiába meszeltek le, az mindig átütött a friss mészrétegen. Végül ezt a vérfoltot nagyanyám távolította el a falról/ Korponay Jánosné Géczy Julianna története nagy romantikus regényírónk, Jókai Mór tolla nyomán vált ismertté. A regény számos kiadást megélt. A szerző saját szavait idézve a regény történelmi dokumentumok alapján íródott, melyeket legnagyobbrészt a kor ismert történész tudósa, Thaly Kálmán bocsátott a rendelkezésére, a hiányzó adatokat pedig a lőcsei levéltárból, az Andrássy család hagyományaiból, valamint Probsztner Károly illusztrált régi krónikájából egészítette ki.

12 De mi köze a regény főhősének Osgyánhoz és a Luzsénszkyakhoz illetve a Serényiekhez? Az első kérdésre kézenfekvő a válasz, hiszen a regény szerint Korponay Jánosné élete utolsó szakaszában Osgyánban élt családjával együtt. A kisfiát is hazahozatta a nagyapótól az osgyáni kastélyba, s egész napját annak gyügyögtetése foglalta el. - olvasható a regényben.

13 7 Erre való utalások Lippay György esztergomi érsekkel folytatott levelezésében is vannak. Lásd: az esztergomi Prímási Levéltárban (Acta Radicalia, Classis X. 196). 8 Thaly 1898. 5. 9 Thaly 1898. 136. 10 Luzénszky Líviáról van szó, akinek az első férje Serényi István (1896-1979), második férje Huszár Tibor volt. 11 Adatközlő: Huszár Melinda sz. 1933. 12 Jókai 1982. 9. 13 Jókai 1982.487.