A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

/. &ep. arnótfalvi és lőcsei oltárkép Divald 1906. V. melléklet alapján azonosítja Sziléziai Szent Hedvig helyett, ráadásul a táblakép festőjét is meghatározza egy bizonyos Lőcsei Miklós személyében.

3 A 20. századi stíluskritikai kutatás is megmaradt a jánosfalvi és az arnótfalvi oltár művészének azonossága mellett, igaz, a művész az 1493-ban

4 készült jánosfalvi oltáron Márton mesternek nevezi magát, s Radocsay a közeli Igló Mater Dolorosa-Vir dolorum oltárképét is felveszi alkotásai közé, a lőcsei Erzsébet-oltár attribúciója azonban már más művész felé mutat.

5 A 2003. évi pozsonyi gótika-kiállítás katalógusa, a művészettörténeti kutatás összefoglalásaként Márton mester 1490 körül készült müveként határozza meg az arnótfalvi Szűz Mária-oltárt, amely az 1497-ben festett jánosfalvi oltár párdarabja, s festője Michael Pacher köréhez tarozik, aki a felső-ausztriai St. Wolfgang plébániatemplomának híres számyasoltárát készítette.

6 így az arnótfalvi oltár egyértelműen a 15. század végi szepesi iskola egyik művészének kvalitásos alkotása. 3 Divald 1906. 36-37. 4 A fatábla hátlapján levő egykorú felirat évszámát a későbbi restaurálások alapján a kutatás 1497-rc javította. 5 Radocsay 1955. 126. 6 Gótika 2003. Kat. sz. 4.56, 725-726. (Végh János); Elisabeth von Thüringen 2007. Kat.-Nr. 255, 386-387. (Ivan Gerat). I. .Miri» HUMUM) AmMilvin. 3^« cm. mUm. 1. &Kni Eixsíl'cl, István vtrrunû ó sjxm F'órian Likst-n. >oy *tn. ÍÍCÍÍS. S«áray»ulttn* Mesei tWtaW. XV. uiuJ.