A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

nemes kíséretében, a halottas kocsi után 2 megyei tanácsos lovagolt, továbbá 24 huszár a Szapolyai-familiárisok közül, akik a siratóasszonyokat szállító 15 szekeret kísértek. A menetben külön mentek a céhek képviselői céhjelvényeik alatt. A lőcseiek a leprások ispotályától a város felső kapujáig kísérték a menetet, majd szétszéledtek. A gyászmenet nem ment be a városba, hanem az állandó esőben tovább haladt Szepeshely felé, miközben a lőcsei templomokban megszólaltak a harangok. Szapolyai György a lőcsei papoknak, szerzeteseknek 4-4 forintot adott, az iskolásnak és az énekesnek l-l-et, a temetést végül május 12-én celebrálta Podmaniczky István trencséni származású nyitrai püspök Szepeshelyen, majdnem negyven pap és szerzetes részvételével.

129 A lőcsei krónikás, Johann Sperfogel leírása szerint az ispotályban nem végeztek szertartást, amikor a gyászmenet odaért, pedig az egyháznak ekkor még dísze lehetett a Szent Erzsébet-oltár, Szent István vértanú és Sziléziai Hedvig ábrázolásával, talán éppen Tescheni Hedvig adományából, aki tágabb családjának éppen azon szentjeit, Erzsébetet és Hedviget helyezte el a lőcsei ispotályban, akik maguk is ispotályokban fejtették ki áldásos tevékenységüket, életszentségük nagyrészt a könyörületességen alapult. A sziléziai Teschenben született Hedviget, aki apró fejedelemségéből igen fiatalon egy másik, de hazájához sokban hasonló „országba", a Szepesség földjére költözött, ahol férje családja „uralkodott", s ahol a lakosok többsége az általa is értett német nyelvet beszélte; Szent Márton egyházába temették, ami jelképes is lehet, hiszen Toursi Szent Márton Közép-Európából indult s lett francia földön püspök majd szent. A prépostsági templom főoltárára pedig nem sokkal korábban, talán éppen a Szapolyai család közreműködésével kerültek fel a Szentkirályok mellé a napnyugati királyszentek: a Stájerországban különösen tisztelt Szent Oszvald, aki a kora középkori angol királyság, Northumbria uralkodója és krisztianizálója volt, Szent Lajos francia király a Capeting-házból (akit azonban az Anjouk is „házi" szentként tiszteltek)

130 és Toulouse-i Szent Lajos, aki ugyan nem volt uralkodó, de királyfi az Anjou-házban, ráadásul V. István magyar király unokája és I. Károly Róbert nagybátyja, ugyanakkor ferences szerzetes, sőt püspök is.

131 A Szapolyai doimis leprosorum expectantes aductum funeris, propinquante autem funere exiverunt omnes in processione et venientes ad currum funeris, revertebantur currum précédentes, ducebatur autem funus in curru nigra cum 8 equis validis totaliter nigris et sedebant in curru 4or legen tes psalterium continua. Et ex utraque parte currus ambulabant quinque pedites [...] portantes faces ardentes in manibus suis, et post currum inmedietate equitabat in parva equo alba Magnificus dominus dominus Georgius filins defuncte vidue ducisse et post eum nobiles comitatus ad triginta videlicet circiter. Ante currum vero inmediate post processionem equitabant très consiliarii comitatus videlicet dominus de Rossa, dominus Laurencius et dominus Heyncko. Nobiles ceteri vero familiäres équités procedebant una cum Leucsensibus processionem, et erant in toto équités praeter Leucsienses ad sexaginta velpaulo plures. Nam infine post omnes curros (quorum fuerunt quindecim) equitabant 24 hussori.fine ungari de família élus. Fuerunt autem multi ex curribus onerati mulieribus ac virginibus [...] funus, et vero postquam domini Leucsenses ordinaverant ita, quod omnes fraternitates et artifices vero zechen debuerunt ordinate cum suis laminibus ver sieben inisse in processione obviam funeri, quod et factum fuisse t ordinatissime... KEL V/'A/2 (Spcríbgcl-krónika) f. 43

v

. A Spcríbgcl-krónika kutatásában Astrid Kostclnikova volt a segítségemre, amit ezúttal is megköszönök. 129 A temetés leírása: Wagner 1774. II. 140-141., A Spcrfogcl-krónika szövegének szlovák fordítása: Sopko 1995. 229., Vö.: Sroka 2005. 71-73. 130 (Szent IX.) Lajos királyt együtt említi az Árpád-házi Szentkirályokkal a ferences Laskai Osvát is a Szent István királyról szóló sermojában: Osualdus de Lasco: Sermones de Sanctis perutiles a quodam fratre hungaro ordinis minorumde obseruantia comportati bige salutis intitulât! féliciter incipiunt. [Augsburg], 1516. C2r (Editio prineeps: Hagenau, 1497). Vö.: Kertész 2004. 371. 131 Tolousc-i Szent Lajos Marscillcs-bcn őrzött ereklyéit 1. Hunyadi Mátyás felesége, Aragóniái Beatrix magyar királyné nagyapja, V. Aragóniái Alfonz vitette át a valenciai katcdrálisba 1423-ban.