A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

juk, hogy a szepesi prépostnak a püspökökéhez hasonló jogai voltak, a pápa engedélyezte nekik a püspöki mitra és pásztorbot mint főpapi jelvények használatát, így a búcsúkat is kihirdethették. A felsorolás feltehetően nemcsak a szepeshelyi Szent Márton-egyház, hanem a szepesi prépost joghatósága alatti többi templom búcsúit is tartalmazza. Az oklevélben Krisztus és Szűz Mária, valamint a Szent Márton-titulus, majd a népszerű szentek ünnepei mellett szerepel a Szent Kereszt, Domonkos Szent Péter, Aquinoi Szent Tamás, Vince egyházdoktor, Adalbert, István-Imre-László szentkirályok, Szent István vértanú, Fábián-Sebestyén, Kozma-Damján, Miklós hitvalló, Szent Mariana, Hedvig és Erzsébet özvegyek, Szent Ágnes, Skolasztika, Luca, Dorottya, Apollónia, Borbála, Veronika, Anasztázia, Cecília, Zsófia és Margit, illetve a Mindenszentek is."

9 Ugyanekkor a Szent Márton prépostsági templom (melyet a korban a prépost kivételes jogai miatt székesegyháznak is neveztek) oltárait is összeírták, igaz, a későbbi alapítványokkal együtt, így nehéz a középkori eredetűeket azonosítani. Tény azonban, hogy az oltárokon megjelennek: a Szentkereszt, a Szentkirályok kétszer is, Sebestyén és Rókus, Szent István első vértanú.

120 Az özvegy hercegnő nemcsak a birtok- és családi ügyek intézésében volt a nádor méltó utódja, hanem a kegyuraságban is vindikálta magának férje örökségét. 1505-ben már ő nevezte ki Lomnici Jánost szepesi prépostnak, 1506-ban pedig elérte, hogy Róma bíborosai 17 függőpecséttel megerősített búcsúengedélyt adjanak ki, mely szerint azok, akik a Szűz Mária-kápolnát Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony és Szent István első vértanú ünnepén felkeresik, búcsút nyernek.

121 A búcsúengedély nemcsak a Mária-tiszteletről, hanem Szent István protomártír, Szapolyai István védőszentje kultuszáról is árulkodik, így bizonyos, hogy a lőcsei antiphona a szepeshelyi kápolnában is felhangzott. Hedvig azonban nem elégedett meg a férje által épített kápolna búcsúengedélyével, nem sokkal később, 1510-ban hatalmas alapítványt tett a Krisztus Testének szentelt kápolna fenntartására, mégpedig egy teljes falut adományozott neki.

122 A hosszú oklevélben, amelyből kitűnik, hogy a Szapolyai-kápolnát, Imre és István nádor, illetve anyjuk temetkezőhelyét, váltakozva hol régi nevén (Krisztus Teste), hol a Szapolyaiak által adott új titulusával (Szűz Mária) nevezték meg, az alapító részletesen leírja, hogy mi a feladata a kápolna igazgatójának és a melléje rendelt 6, de legalább 5 káplánnak, akik a szepesi prépost felügyelete alatt működnek. A prépost köteles mindennap 4 iskolást a kápolnába rendelni zsoltáréneklésre. A kápolna rektora és papjai kötelesek a család halottainak napján, vagyis haláluk évfordulóján ünnepélyes formában végigénekelni a halottak offíciumát {Placebo,

ni Requiem}

13

' intégras vigilias

m

). A halottak emléknapján a kápolna 119 Wagner 1774. II. 287—288. 120 Uo. 286—287. 121 MOL Dl 38707. 122 Wagner 1774. I. 359—363., Hedvigis ducissae Teschiniensis literarum transumptum, per capitutum Scepusiense extradatum, quibus statuitur fundatio capellae et beneficii corporis Christi, in collegiata ecclesia ad S. Martimim de Scepus, facta per Hedvigem ducissam, relictam Stephani Zápolya palatini, et filios ejus Joannem et Georgium de Zápolya. EK Coll. Kapr. XXIX. Vö.: Pirhalla 1899. 131—133. 123 Az elhunytakért mondandó esti officium 1. antiphonája (Placebo domino in regioné vivorum). 124 A halotti mise clsö szava, de a halottak zsolozsmájában is szerepel mind a vesperásban, mind a matutinumban. 125 (latin) = a teljes halotti vesperást. Az elhunytakért mondandó esti officium: Ad vesperas: „ Vigilie defunctorum".